A karácsony előtti időszak egyik legeslegjobban várt könyve számomra egyértelműen a Szigor második része volt. Ezen gondolom senki nem lepődött meg, hiszen idén tavasszal a trilógia első részét a legjobb, legeredetibb, legötletesebb Lakatos Levente-regényként jellemeztem. Leventének tényleg elképesztően magasra sikerült tenni a mércét A tiltás gyönyörével, és nagyon kíváncsi voltam, hogy ezt a nagyon erős kezdést lehet-e még tartani a folytatásban is. A válaszom: igen is, meg nem is. És mindjárt elmagyarázom, hogy pontosan mire is gondolok.

Szóval az történt, hogy a második kötet rettentő erős fejezetekkel indult. Olyan szinten pörögtek már az események az elején, hogy csak kapkodtam a fejem, hogy te jó ég, ha már az eleje ilyen, mire számíthatok a továbbiakban? Mind érzelmi, mind dramaturgiai, mind társadalmi kritikai vonalon nagyon ott volt, imádtam falni az oldalakat, és az első nyolcvan oldalt kétszer el is olvastam, ami azért jelent valamit. Aztán történt egy fordulat, Liza elutazott Rodoszra, és az általam nagyon szeretett játszmázások szerepét átvette a romantika és az erotika. Amit tudom jól, rajtam kívül minden női olvasó I-MÁD-NI fog, hiszen tökéletes, jól felépített erotikus és romantikus jeleneteket kapunk, csak az én ízlésem (avagy a hatalmas elvárásaim) szerint kissé belassult a sztori. De be kell látnom, kellett egy ilyen elmélyülős rész is, melyben Liza és Igor kapcsolata egy másik szintre lép, ahhoz pedig tér és idő kell. Viszont aztán az utolsó negyven-ötven oldal újra olyan szinten feléledt, hogy ez már csaknem túlszárnyalta az első regény színvonalát. Győztem kapkodni a fejem, hiszen Levente megint behozott egy-két nagyon durva csavart a végére. Ezzel pedig ez a kötet számomra egy tökéletes keretet kapott: nagyon erős kezdés minden szinten, aztán egy kis belassulás, mikor a két főszereplő kapcsolata kap elmélyülési lehetőséget, majd a végén újra beinduló fordulatok, játszmázások és hatalmas elcsodálkozások.
Magáról a történetről ismét nem akarok semmi konkrétumot írni, nem szeretnék egyetlenegy poént sem lelőni, mindenkinek meghagyom az olvasási élményt. Viszont a szereplőkről pár szót azért szólnék. Nekem kicsit hiányoztak az első részben felsorakoztatott mellékszereplők, mint például Olivér, és sajnáltam, hogy Sándor is csak a regény elején jelenik meg. Viszont imádtam, hogy Liza álvőlegényének személyisége kicsit árnyaltabb lett, már nem csak a nagyon szerethető és jólelkű férfit látjuk, hanem kicsit többet, és így reálisabb képet kapunk róla. Erika karaktere ebben a regényben bontakozik ki igazán, és nagyon sok meglepetést tartogat minden téren. És természetesen lesznek új szereplők is, ezek közül a legjelentősebb a miniszterelnök felesége, Ágnes, aki egy nagyon erős és társadalmilag vitatott szálat hoz be magával, ami ismét csak elképesztően jó húzás az író részéről. Szigor még mindig elképesztően jó pasi, és még annál is jobb karakter, egyszerűen nem lehet nem beleszeretni az olvasás során, szerintem titkon minden nő egy ilyen férfire vágyik, ha csak egy éjszakára is. Liza pedig lapról lapra egyre szerethetőbb és szimpatikusabb női főszereplő.
Még amit külön ki szeretnék emelni, az az erotikus jelenetek nagyon ötletes és kreatív megvalósításai. Ezt a sorozatot még mindig nem tartom kimondottan erotikusnak, hiszen szerencsére nem ez van túlsúlyban, még akkor sem, ha most kicsit több teret kapott a romantika. Viszont azon kevés szexjelenetek, amik megjelennek, azok mind-mind magas színvonalon futnak és teli kreativitással.
Szóval nem mondom, hogy ez a rész jobban tetszett az előzőnél, mert nem. De biztos vagyok benne, hogy az olvasók 99 százaléka jobban fogja szeretni ezt a regényt, pontosan az erotikus-romantikus szál miatt. Engem most viszont a közepe kicsit untatott, de mindenért kárpótolt az erős kezdés és a végén ért meglepetések. Így tehát ismét nem tudok kevesebbet adni 5 csillagnál.
MEGJELENÉS: 2016
OLDALSZÁM: 350
KIADÓ: Libri
ÉRTÉKELÉSEM: 5/5
Liza szinte összeroppan kényszer szülte kapcsolatának béklyói alatt.
Az aranykalitka egyre szűkebb számára, a boldogság lehetőségétől is megfosztottan semmire sem vágyik jobban, mint hogy visszakapja szabadságát. Az összeomlás peremén egyensúlyozva egy botrányos éjszakát követően úgy dönt, hogy külföldre utazik.
A kormánypárt új szóvivője, Szentesy Igor veszélyesen mélyre merül a politikai hazugságok feneketlen tengerében. A férfi, a válófélben lévő elnök jobbkezeként számtalan külföldi útra hivatalos, ami éppen kapóra jön a számára: idegen nők ágyában hajszolt élvezetekkel vesz elégtételt darabokra tört szívéért.
A politikai érdekek által szétválasztott páros útjai egy görögországi este keresztezik egymást. A kettejük között fellángoló szenvedély újabb fájdalmat szít vagy ezúttal kegyelmet gyakorol felettük a sors?A kétszeres Aranykönyv-díjas Lakatos Levente hatalmas sikernek örvendő Szigor című regénytrilógiának második kötetében érdek és érzelem ismét összecsap.
Arcpirító erotika és gyilkos hatalmi játszmák csipetnyi humorral megszórva – lépj be Szigor világába!
2 gondolat “Lakatos Levente: A pillangók ébredése (Szigor)” bejegyzéshez