A nagy borítóleleplezés: így néz ki az új Ambrózy báró-kötet és a Mindörökké várni

Ó, hogy én már mennyire vártam az új Ambrózy báró esetei sorozat Könyvhétre megjelenő kisregényének a borítóját! Mert igazak a hírek, Böszörményi Gyula idén is kedveskedik nekünk egy kiegészítő kötettel a Könyvhétre, ezúttal ez lesz a három és feledik rész. De hogy ne ilyen szimplán ugorjunk bele ebbe a borítóleleplezésbe, nemcsak az új Ambrózy-kötet borítójáról hull le a lepel, hanem egy plusz meglepetésről is. Az én lelkem meg örömében bukfencet hány.

Aki még nem ismerné a szerzőt:

Böszörményi Gyula magyar író, újságíró. A Gergő és az álomfogók című meseregényével lett ismert országszerte. Színpadi, rádiós és televíziós munkái is jelentősek.

Ötven éves korára már több, mint ötven regényt írt, a Lúzer Rádió, Rontásűzők és az Álomfogó sorozatok mellett önálló művekkel, esszékötetekkel és antológiákkal is jelentkezett. A gyerekeknek szánt könyveit a felnőttek is imádják, sőt, végigvigyorogják – ahogy az eKultura kritikusa is tette.

Munkásságát számos díjjal jutalmazták. 2007-ben József Attila-díjat kapott, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének különdíjával tüntették ki, a Gergő-regények IBBY díjat kaptak az Év Legjobb Gyermekkönyve kategóriában, tavaly pedig a Könyvmolyképző Kiadó Nívódíját is átvehette.

És akkor lehull a lepel a Bitó és borostyánról:


Most kezdhetek itt áradozni a borítóról, hogy milyen csodálatosan, fantasztikusan meseszépre sikerült ez is, de nem teszem, mert épp elég csak ránézni… :D A harmadik rész borítója annyira nem jött be az előzőekhez képest, de ez most mindenestül kárpótolt. Ugye?

Fülszöveg

1900. december 10., este. A Keleti indóházból útra kel az 502-es Budapest–Predeal–Bukarest vonalon közlekedő éjszakai járat, hálókocsijában a híres magánzó detektív, Ambrózy báró tanítványával, Hangay Mili kisasszonnyal, akit szigorú mestere épp száműzetésre ítélt a székesfővárosból. A fényűző, első osztályú kocsikban csupa előkelő, jómódú, kiváló modorú hölgy és úr utazik, akik legrémesebb álmaikban sem gondolnák, hogy mire megérkeznek, az egész Monarchiában csak úgy emlegetik majd az 502-es járatot, mint „a fagyos éjszakában száguldó véres szerelvényt”.

Az új Ambrózy-történet az Ármány és kézfogó című regény idejében játszódik, és Hangay Mili kisasszony első önállóan felderített bűnügyét meséli el.

További infók ITT olvashatóak.

Ezzel a posztnak még nincs vége, ugyanis jöjjön a következő könyv, a következő borítóval!

Nos, ki lepődött meg? Mert én nagyon… Még egy Böszörményi-könyv? Nem fogunk unatkozni a nyáron! És ez a borító is nagyon szép, bár azért annyira nem, mint az Ambrózy-sorozaté. De a könyvet ettől függetlenül biztosan olvasni fogom :)

További infók ITT olvashatóak.

Cover Reveal! Arany János életregénye

Ma egy különleges borítóleplezéssel készült a Könyvmolyképző Kiadó és mi, bloggerek. Ugyanis a szokásostól eltérően kicsit komolyabb vizekre evezünk, és egy magyar irodalmi személyiség életéről készült regény borítóját szeretnénk megmutatni nektek. Nagy öröm számomra, hogy a Könyvmolyképző ilyen könyvekre is figyelmet fordít, főként, hogy így a fiatalabb korosztály is felkapja majd rá a fejét. Szóval íme, itt a regény Arany János életéről.

Egy kis ismertető a szerzőről:

Cselenyák Imre 1957-ben született. Író, zenész, dalszövegíró, librettószerző, az Írószövetség, valamint a Történelmiregény-írók Társaságának tagja. Több mint harminc mű szerzője. Történelmi, korfestő regényei Jean-Pierre Montcassen néven jelennek meg.

Számos irodalmi esten, zenés rendezvényen szerepel mind az országban, mind a határon túli magyarlakta területeken. “Cover Reveal! Arany János életregénye” olvasásának folytatása

On Sai: Esővágy

onsai-esovagy-pdfNagyon vártam már, hogy végre én is sort keríthessek On Sai karácsonykor megjelent novelláskötetére, hiszen mióta megláttam, azóta tudom, hogy nekem ezt bizony el kell olvasnom. Még annak ellenére is, hogy már tényleg csak különleges alkalmakkor veszek fantasyt a kezembe. Ez pedig pont egy ilyen remek alkalom volt.

Nem mondom, hogy minden novelláért ugyanolyan hévvel lelkesedtem, mert akkor hazudnék. Viszont voltak olyan történetek, melyektől hátast dobtam, vagy éppen olyan szinten lenyűgözött, hogy ismét hatalmába kerített az a “de jó, hogy könyvimádó ember vagyok, mert ha nem lennék, ilyen élményekről maradnék le” érzés. A Scar-novella olvasása után pedig rögtön kedvet kaptam a Szivárgó sötétség-sorozathoz, na nem mintha eddig ne terveztem volna elolvasni (végül is, rajta van az idei alternatív várólistámon, szóval nagy valószínűséggel sort kerítek rá még az év folyamán). “On Sai: Esővágy” olvasásának folytatása

Papírhattyú – gondolatok a könyvről és a kedvenc idézeteim

Ez az a könyv, amit szinte mindenki a Fogoly a sötétben című nagysikerű Könyvmolyképzős könyvhöz hasonlított. “Ha imádtad a Sötét páros-trilógiát, ezt is imádni fogod” olvastam szinte mindenhol tavaly év végén, így hát természetesen nekem is el kellett olvasnom. De tulajdonképpen ez egy teljesen más történet, mégha az alapkoncepció nagyon is hasonló.

Szögezzük le, nekem tetszett a regény, bár kedvencemmé nem vált, de jó kis történet volt nagyon szép gondolatokkal és mondanivalóval. Az olvasási élményből sajnos levont az időhiány, ami miatt egy hónapon keresztül olvastam, de igazából nem is bánom, hiszen elég nagy utat járt be a sztori, így sokkal élvezetesebb volt, mint két-három nap alatt befalni. De talán pont a hosszú időintervallum miatt lehetett volna két-három kötetre nyújtani, így kicsit úgy éreztem, hogy nem tudok eléggé belemélyedni az eseményekbe.

Az elrablós része a regénynek számomra nem volt annyira élvezetes, sokkal jobban tetszett a visszatekintés, na meg a kiszabadulás után történő cselekmények. És imádtam a regény mondanivalóját – hogy a bosszú nem vezet semmire, nem hoz semmiféle megnyugvást, csak elvesz éveket az életből, és közben mindent és mindenkit elveszítesz, aki eddig körülötted volt. Imádtam a regény szerelmi szálját, olyan szívfacsaróan romantikus volt, igen, a dark romance kategória ellenére is. Mindkét főszereplőt megkedveltem a regény végére, noha egyikük se volt túl szimpatikus az elején, de az az út, amit megtettek, az a karakterfejlődés, amin átmentek, megtette a hatását.  “Papírhattyú – gondolatok a könyvről és a kedvenc idézeteim” olvasásának folytatása

Egy szigorúan tiltott szerelem története

Értékelős poszt írásakor általában mindig amiatt aggódom, hogy nem tudom azokat az érzéseket közvetíteni az embereknek, amiket kiváltott az adott könyv belőlem. Hát most ennél a regénynél ez lehetetlen feladat, ugyanis olyan szintű érzelmi töltettel rendelkezik, hogy képtelenség szavakkal kifejezni. Természetesen Tabitha Suzuma Forbidden című művéről beszélek, amely az egyik legtiltottabb szerelmet veszi górcső alá, azaz a testvéri szerelmet.

tiltott-szerelem

Én mindig is imádtam a tiltott “love story-kat”, szóval találkoztam már pár ilyen történettel az életem során, most mégis azt mondom, ez a sztori visz mindent. Nem csak érzelmekben, karakterekben, dramaturgiában, hanem a fő témája is, ami, valljuk be, nem túl gyakori téma, és nagyon keveset lehet róla hallani leginkább ebben a formában. Nagyon örülök, hogy ennyi idősen, már felnőtt fejjel került a kezem közé ez a regény, és nem is véletlenül díszeleg rajta a 18-as karika. Na nem a romantikus és szexjelenetek miatt, mert azok nagyon tanulságosak lehetnek a fiatalabb korosztálynak, főként, mivel nagyon élethűen vannak ábrázolva, hanem leginkább az érzelmi hullámvasút és a mondanivaló az, ami miatt az idősebb korosztálynak ajánlom. Főleg a történet végét ugyanis nem könnyű feldolgozni. “Egy szigorúan tiltott szerelem története” olvasásának folytatása