H&H #12: George Orwell – Állatfarm

Már egy hónapja nem volt Hétvégére hangolódva, úgyhogy most ideje visszatérni, így egy olyan regényt hoztam nektek, melyet nemcsak egy hétvége, de akár egy este alatt is el tudtok olvasni. Igen, Orwell Állatfarmjáról lesz szó, amely ugye az alcímből adódóan is egy mesének tűnik, tehát nem hosszú és könnyen emészthető olvasmány, azonban mégis olyan mögöttes tartalma van, amit a gyerekek (főleg a mai gyerekek) nem nagyon érthetnek. Így aztán nagyon is felnőtt olvasmányról beszélünk, szóval ne ijedjen meg senki, nem egy mesekönyvet mutatok. Egyébként erről a regényről már írtam a rövid könyves posztomban, de úgy érzem, hogy még külön ki kell emelnem itt is, hiszen sokan nagyon hamar átsiklanak felette amiatt, mert az iskolákban kötelező/ajánlott. Nem minden kötelező olvasmány unalmas vagy rossz! Az Állatfarm a jó példa erre, ráadásul akik meg szeretnék érteni a kommunista rendszer ideológiáját, avagy egy jó ötletből hogy lehet hirtelen diktatúra, azok imádni fogják ezt a regényt. Gondolom, mondanom sem kell, 1989-ig nem jelenhetett meg magyarul rendes kiadásban.

A történetet megfilmesítették, pontosabban rajzfilm formájában vitték a mozivászonra. Nekem személy szerint ez a feldolgozás is tetszett, csakúgy, mint a könyv, és szerintem olvasás után érdemes megnézni.

 

Eredeti megjelenés: 1945
Magyar megjelenés: 1989
Kiadó: Európa

Orwell 1943/44-ben írott műve – amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta – ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm – Mr . Jones Major-ja – a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta Állatfarm-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és – természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal – egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig – Minden állat egyenlő – érdekesen módosul… A könnyvet Ralph Steadman egyedülálló rajzai illusztrálják.

Híres idézetek a regényből

MINDEN ÁLLAT EGYENLŐ,  DE EGYES ÁLLATOK EGYENLŐBBEK A TÖBBINÉL

Az Ember az egyetlen élőlény, aki fogyaszt, anélkül, hogy termelne. Nem tud tejet adni, nem tud tojást tojni, gyönge ahhoz, hogy húzza az ekét, és nem elég gyors ahhoz, hogy meg tudja fogni a nyulat. Mégis ő az állatok ura.

HÉTPARANCSOLAT
1. Aki két lábon jár, az ellenség.
2. Aki négy lábon jár, vagy szárnyai vannak, az barát.
3. Állat nem visel ruhát.
4. Állat nem alszik ágyban.
5. Állat nem iszik alkoholt.
6. Állat nem öl meg más állatot.
7. Minden állat egyenlő.

A teljes film