Újabb kedvenc magyar írót avattam

Az idei év elején jelent meg Az első című antológia, amelyről már írtam egy kis összefoglalót, benne pedig kiemeltem három nevet. Ez a három név Kalapos Éva, Lakatos Levente és Mészöly Ágnes voltak, ugyanis nekem az ő novelláik tetszettek talán a legjobban. De míg az első kettő írói munkásságát szinte teljes egészében ismertem, Mészöly Ágnestől akkor olvastam legelőször. És mivel elképesztően tetszett a novellája, adta magát, hogy a továbbiakban az ő könyveit is meg szeretném ismerni.

Akkor még egy pár oldalas novella után nem mertem kijelenteni, de most már nyugodtan megtehetem: újabb kedvenc magyar írót avattam Mészöly Ágnes személyében. Elolvastam a Szabadlábon című tavaly megjelent regényét, és hát elképesztően le vagyok nyűgözve.

győridani-szabadlabon
Ez a srác tiszta Győri Dani… legalább is én így képzelem el őt

Kezdjük ott, eleve féltem egy kicsit a témától, hiszen már jóelőre tudtam, hogy egy kerekesszékes fiatalról szól. Nem, nem azért féltem, mert esetleg negatív gondolatok támadnak bennem egy kerekesszékes láttán vagy hasonló, mert erről szó sincs, inkább csak attól tartottam, hogy túl szájbarágós, túlontúl edukatív jellegű lesz a mozgáskorlátozottak elfogadása érdekében. De egyáltalán nem így volt. Ez a történet úgy nevel, hogy észre sem veszed, és minden felnőttnek, legfőképpen tanárnak és szülőnek kötelező olvasmányként írnám fel. Szóval kedves Anyuka és Apuka, aki éppen gyereknevelésre adta a fejét, kérlek, olvasd el ezt a könyvet, és tanulj belőle! Mert annak ellenére, hogy ez a sztori egy tizenhat éves kerekesszékes fiúról szól, és az őt egyedül nevelő édesanyjáról, nagyon sok szülő-gyerek viszonyra igaz. Continue reading “Újabb kedvenc magyar írót avattam”

Reklámok

Egymás után halnak meg az érettségizők Gulyás Péter könyvében

A Könyvmolyképző Kiadó tavaly év végén megjelent thrillere egy filozófiatanár gondolataiba enged betekinteni egy nagyon megrázó és kifacsaró történetbe csomagolva. A középiskolai részmunkaidős tanár épp filozófiából készül érettségiztetni három diáklányt, de az egyik előző nap meghal, a másik pedig az érettségi napján eltűnik, és csak a tőle érkező óránkénti SMS az egyetlen nyom, mely marad utána. Abban pedig világosan közli, hogy felvágja az ereit. Csupán a harmadik lányt sikerül leérettségiztetnie, és miután ez megtörténik, a maga módján, különböző módszereket bevetve elkezdi keresni azt a pendrive-ot, amely a rejtély kulcsa. Így bontakozik ki ez a történet, mely már önmagában is nagy izgalmakat sejtet, azonban mindez eltörpül az igazi borzalmak mellett.

Az író nemcsak egy egyedi történettel rukkolt elő, de ezt olyan szinten tette, hogy nem lehet belekötni. Se a stílusba, amely nem túlzó, és nem is túl sok, mégis pofon vág a maga nemes egyszerűségével, és érces, különös hangulatba hoz minden egyes mondatával. Se a mondanivalóba, mely bár nem mindig egyértelmű, és lehet is rajta vitatkozni, de pont ez a nagyszerű benne. És se a humorba, mely még a legsötétebb pillanatban is ott van, csak meg kell látni, vagy éppen nyitottnak kell lenni rá. Continue reading “Egymás után halnak meg az érettségizők Gulyás Péter könyvében”

A nagy borítóleleplezés: így néz ki az új Ambrózy báró-kötet és a Mindörökké várni

Ó, hogy én már mennyire vártam az új Ambrózy báró esetei sorozat Könyvhétre megjelenő kisregényének a borítóját! Mert igazak a hírek, Böszörményi Gyula idén is kedveskedik nekünk egy kiegészítő kötettel a Könyvhétre, ezúttal ez lesz a három és feledik rész. De hogy ne ilyen szimplán ugorjunk bele ebbe a borítóleleplezésbe, nemcsak az új Ambrózy-kötet borítójáról hull le a lepel, hanem egy plusz meglepetésről is. Az én lelkem meg örömében bukfencet hány.

Aki még nem ismerné a szerzőt:

Böszörményi Gyula magyar író, újságíró. A Gergő és az álomfogók című meseregényével lett ismert országszerte. Színpadi, rádiós és televíziós munkái is jelentősek.

Ötven éves korára már több, mint ötven regényt írt, a Lúzer Rádió, Rontásűzők és az Álomfogó sorozatok mellett önálló művekkel, esszékötetekkel és antológiákkal is jelentkezett. A gyerekeknek szánt könyveit a felnőttek is imádják, sőt, végigvigyorogják – ahogy az eKultura kritikusa is tette.

Munkásságát számos díjjal jutalmazták. 2007-ben József Attila-díjat kapott, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének különdíjával tüntették ki, a Gergő-regények IBBY díjat kaptak az Év Legjobb Gyermekkönyve kategóriában, tavaly pedig a Könyvmolyképző Kiadó Nívódíját is átvehette.

És akkor lehull a lepel a Bitó és borostyánról:

Continue reading “A nagy borítóleleplezés: így néz ki az új Ambrózy báró-kötet és a Mindörökké várni”

Magyar klasszikusok első mondatai

Avagy iskolai kötelező olvasmányok első mondatai. Most, hogy minden az érettségiről szól a 17-18 évesek körében, gondoltam, egy kis kedvcsinálónak (és remélem nem elrettentőnek :D) összegyűjtöm a klasszikus magyar olvasmányok legelső mondatait. Hátha valami megragad az első mondatból, amely majd tovább szövi a gondolatokat, és beugrik valami az érettségin is belőle… Soha nem lehet tudni :)

magyar klasszikusok

Az elkövetkezendő idézetek mind olyan könyvek első mondatai, melyek nekem is kötelező olvasmányok voltak gimiben (a Kincskereső kisködmön pedig még általánosban), és szorgos kisdiákként mindet becsületesen el is olvastam (nem kell nevetni vagy hitetlenkedni, tényleg). Mondjuk ezek közül igazán csak a Puszták népével és a Szigeti veszedelemmel szenvedtem, de azokkal nagyon… Szóval nem olyan rosszak az iskolai kötelezők, mint azt elsőre hiszi a diák, csak éppen elférne melléjük pár újabb, emészthetőbb, kortárs könyv is.

Érettségizőknek különösen ajánlom ezt a posztot.  Continue reading “Magyar klasszikusok első mondatai”

Aranykönyv – szavazz Lakatos Leventére és Böszörményi Gyulára!

Idén is Aranykönyv lázban ég a magyar könyves társadalom, és a verseny mostanra éleződött ki leginkább, hiszen már az utolsó fordulóban vagyunk. Tegnapelőtt kiderült, kik kerültek be a Top 10-be, és nagy öröm számomra, hogy két nagy kedvencem is az esélyesek közt van. Ugye már kitaláltátok, kikről van szó? (Na jó, a cím és a kép elég egyértelművé teszi. :D)

lakatos-levente-szigor-tiltas-gyonyore-pdfBevallom őszintén, a Szigorról én nem hittem volna, hogy ennyire jó könyv lesz. Mikor még e-könyvként jelent meg, nem is olvastam el, valahogy nem annyira izgatta a fantáziám, és inkább kivártam a papírkönyves megjelenést. Aztán olyan szinten kellemesen meglepődtem ezen a fordulatos, cseppet sem unalmas, szájeltátós történeten, hogy ez lett számomra a legkedvencebb Lakatos Levente-regény. Még a Bomlást is lekörözte nálam, sőt, mikor kérdezik, melyik könyvet ajánlom legelsőnek az írótól, mindjárt a Szigort mondom. Ahogy azt már az értékelésemben is említettem, ez a legjobb, legeredetibb, legötletesebb Lakatos Levente-regény. Úgyhogy mindenképpen, de tényleg, mindenképpen megérdemli az Aranykönyvet. Így hát mindenkit csak arra tudok buzdítani, hogy olvasson Szigort, és persze szavazzon is rá a versenyen május 24-ig. Continue reading “Aranykönyv – szavazz Lakatos Leventére és Böszörményi Gyulára!”