Kedvenc idézeteim a Harry Potter-regényekből

Ó igen, várható volt, hogy a feltámadt rajongásom további Harry Potter-bejegyzéseket szül majd. Nem bírtam ki, hogy ne kezdjek idézeteket olvasni, és persze a kedvenceimet összegyűjteni. Egyelőre csak a mélyenszántó és tanulságos gondolatokat írtam ki, de lehet, hogy a vicceseket is egy csokorba gyűjtöm majd. Ó, legjobb lenne újraolvasni a regényeket, de ahhoz túl sok olvasatlan könyvem van még a polcomon :D

A bölcsek köve

„Nem kevés kurázsi kell hozzá, hogy szembeszálljunk az ellenségeinkkel, de ahhoz sem kell kevesebb, hogy a sarkunkra álljunk a barátainkkal szemben.”

„Az igazság csodálatos dolog, de szörnyű is lehet, ezért óvatosan kell bánni vele.”

„Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni.”

Az elátkozott gyermek nem a Harry Potter 8. része

És igen, végre én is elolvastam a Harry Potter és az Elátkozott gyermek című szövegkönyvet, így fél évvel a magyar megjelenés után. Bevallom, hogy bár én nagy Harry Potter-rajongó voltam, de ez tavalyi nagy HP-őrület egyáltalán nem ragadott magával, nem számoltam vissza a napokat a könyv megjelenéséig, mint ahogy tettem azt tizenévesen. Ugyanis én pontosan tudtam, hogy az új Harry Potter-történet egyáltalán nem lesz olyan, mint a hét megjelent rész. Már hogy is lehetne, hiszen magában a műfajban is teljesen más. A regény és a szövegkönyv közt óriási különbségek vannak, mert míg az egyiket olvasásra szánták, addig a másikat a színpadra. Emiatt se foglalkoztatott az egész, de azért természetesen úrrá lett rajtam is a kíváncsiság, így beszorítottam a tavaszi TBR-listámra. És hogy csalódtam-e benne, mint oly sokan előttem? Nem, nem. Sőt, annyira imádtam, hogy azóta akkora HP-lázban égek, hogy meg kellett néznem mind a nyolc filmet, és nagyon erősen gondolkodom azon, hogy újraolvasom a regényeket is.

Viszont ahhoz, hogy szeretni tudjam ezt a könyvet, úgy is kellett hozzáállnom – tehát én egyáltalán nem regényélményt vártam, mint sok olvasó, hanem tisztában voltam ennek a műfajnak a korlátaival, és ahhoz mérten vágtam bele. Így viszont nagyon kellemes élményt adott, teljesen nosztalgikus hangulatba kerültem, előjöttek a régi jó Harry Potter-érzések. Mert bár a történet és az alapötlet a legelején furcsának tűnt, viszont nagyon hamar megkedveltem, és aztán pont olyan irányba is ment el, amit én imádok.

Szállóigévé vált regényrészletek

Léteznek bizonyos mondatok, részletek a könyvekben, melyek olyan híresek (vagy éppen hírhedtek) lettek, hogy már csaknem szállóigévé váltak. Mikor meghalljuk ezeket a szavakat, mindjárt tudjuk, melyik könyvből idézett az illető, és már néhányat mi is fejből elszavalunk. Főleg, hogy ezek a mondatok a filmes adaptációjukba is nagy valószínűséggel bekerültek. Összegyűjtöttem pár ilyen szállóigét, de arra is kíváncsi lennék, hogy ti milyeneket tudtok még ezen kívül, írjátok meg kommentben :)

A SZÜRKE ÖTVEN ÁRNYALATA

“Először is én nem szeretkezek… én keményen baszok.”

TWILIGHT – ALKONYAT

“– És ekkor az oroszlán beleszeretett a bárányba…
– Micsoda buta bárány!
– Micsoda beteg, mazochista oroszlán!”

“– Hány éves vagy?
– 17
– És mióta vagy 17?
– Egy ideje…”

A SZENT JOHANNA GIMI-SOROZAT

“Melyik szeptember 8.?”

“Elfordítottam a fejem, hogy odanézzek, és akkor… És akkor történt, hogy megláttam Antai-Kelemen Ádámot, Cortezt.”

Népszerű regények legelső mondatai

Annyira imádtam a múltkori posztot, amelyben a regények utolsó mondatait gyűjtöttem össze, hogy meg kellett csinálnom a folytatást is. De ezúttal nem a többi regény utolsó mondatát, hanem ugyanazok a regények első mondatát kerestem meg, és írtam ide be. Ami számomra nagyon meglepő volt, hogy milyen sok első mondat maradt meg az emlékezetemben (mert természetesen csak azokról a könyvekről írok, amelyeket jómagam is olvastam). Például itt van Paulo Coelho Tizenegy perc című műve, amit már nyolc éve, még javában gimnazistaként olvastam, mégis mikor elővettem a könyvet és megnéztem az elejét, azonnal beugrott az a nagyon ütős első mondat. A Harry Potteré szintúgy, pedig azt még fiatalabb koromban, 13 évesen olvastam. Szóval számomra nagyon izgalmas volt ez a poszt megírása, még talán izgalmasabb, mint az előző poszté. Hihetetlen, mennyire jól előrevetítik a regények első mondatai a történet további mondanivalóját.

George Orwell: 1984

“Derült, hideg áprilisi nap volt, az órák éppen tizenhármat ütöttek.”

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

“Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség.”

Tavaszi TBR-listám

Még sose volt TBR-listás bejegyzés itt a blogon, mert nálam az olvasás az olyan, hogy nagyon randomszerűen választom ki az épp soron következő olvasmányom, így nem nagyon tudok előre tervezni (kivétel persze a várólistacsökkentős kihívás, de azt is hónapokig állítom össze, hogy megfelelő legyen). Viszont most annyi mindent el szeretnék olvasni a közeljövőben, amiket már egy ideje tervezek, de nem jutott rá még alkalom, így itt az ideje. Persze, ezeken kívül is szeretnék véletlenszerűen kiválasztani és elolvasni regényeket, de ezt a négy történetet mindenféleképpen magamévá akarom tenni még az idei tavasz folyamán.

  

1. Leiner Laura: Valahol

Igen, bármennyire is furának tűnhet, és hiába szűnt meg a lelkesedésem a Bexi-sorozat iránt, azért a szívem mélyén kíváncsi vagyok a befejezésre. De előtte még el kell olvasnom az utolsó előtti kötetet, azaz a Valaholt, mert még mindig nem volt erőm belefogni. Azt hiszem, az utolsó rész megjelenése körül fogok rá sort keríteni, hogy aztán majd azzal együtt bedaráljam a kettőt. Hát, meglátjuk, mennyire győz majd meg, mindenesetre én jobban várom Leiner Laura új könyvsorozatát.