MEGJELENÉS: 2010
OLDALSZÁM: 262 oldal
KIADÓ: Scolar
1998. március 2-án az iskolába vezető úton a tízéves Natascha Kampuscht az akkor 35 éves, állástalan híradástechnikus, Wolfgang Priklopil egy fehér furgonba tuszkolta. Órákkal később az elrabolt kislány lepedőbe csavarva egy sötét pincében találta magát. Nyolc év múlva szabadult ki, a gyerekkora fogságban telt el. A 3096 napban Natascha először meséli el hihetetlen történetét: nehéz gyermekkorát, hogy mi történt pontosan elrablásának napján, hosszan tartó rabságát az öt négyzetméteres pincében, valamint a mentális és fizikai megaláztatásokat, amelyeket elrablója, Wolfgang Priklopil okozott neki. A 3096 nap valójában az emberi lélek diadalának története. Natascha a majdnem elviselhetetlen kilátástalanság helyzetében is lassan megtanulta, hogyan manipulálja fogva tartóját. Megtudjuk azt is, hogy az esélytelenséggel szembeszállva hogyan próbált kiszabadulni a fogságból.
A könyvet, melyet már a megjelenése óta szerettem volna kézbe venni, most végre elolvashattam, és nem szándékosan a filmes változat premierjére tartogattam, csupán a véletlen hozta így. És nem kellett csalódnom benne, annak ellenére sem, hogy már volt összehasonlítási alapom, ugyanis pár éve már olvastam egy róla és az elrablásáról szóló könyvet, így lényegében nem sok új információt tudott nekem nyújtani. Pontosabban mégis – megtudhattuk az ő érzéseit és gondolatait a családjáról, az elrablójáról, a fogságáról, a szabadulást követő felhajtásról, mindenről, kivétel persze Natascha és Prikopil között történő szexuális viszonyt, melyről nemrég egy interjúban számolt be. Tulajdonképpen bárki, aki kicsit mögé látott az ügynek, sejthette, hogy valójában szexuális bántalmazás is történt, de míg Natascha meg nem erősítette, addig csak találgatások folytak. “Natascha Kampusch: 3096 nap” → olvasásának folytatása