5+1 imádott idézet a Zápor utcából

Már az előző posztban írtam arról, hogy mennyire imádtam a Zápor utcát, és milyen hatással volt rám ez a történet. Olvasás közben pedig jegyzeteltem, és összegyűjtöttem a kedvenc idézeteimet a regényből, hátha ti is jobban a sztori hangulatába kerültök.

szeretet

1. idézet

Nem ő volt a legszebb, legerősebb, legcsinosabb férfi, akit valaha láttam. De ha az ember szeret valakit, megszereti a hibáit is, hogy kicsit hosszabb az orra, vagy cingárabbak a lábai… én így szerettem Samut.

2. idézet

Azt hiszem, mikor feltesszük az első kérdést anyánknak, amire nem tud válaszolni, aznap ér véget az igazi gyerekkor. Utána pedig jön ez a homályos, bizonytalan tapogatózás, mikor hirtelen rájövünk, hogy azok, akikre felnéztünk, nem tökéletesek, és nincs olyan, hogy normális. Ez talán a legijesztőbb. Az ember meg akar felelni, de nem tudja, kinek és miért és hogyan, úgyhogy csak tengődik. “5+1 imádott idézet a Zápor utcából” olvasásának folytatása

Egy könyv, ami végre megríkatott

Nehéz erről a könyvről bármit is írnom, mert tudom, átadni azt az érzést, melyet ez a történet adott, lehetetlen. Már akkor tudtam, hogy nagyon erős, érzelmekkel teli regényt fogunk kapni, mikor még csak beleolvastam az Aranymosás oldalán. Bizony, Csendes Nóra Zápor utca című művéről beszélek, ami azért különleges, mert a sorok mögött bújik meg az az elképesztő magányosság, amely aztán a végén szépen lecsapódik, és megsirat. Ilyenkor kicsit elgondolkodik az ember a saját sorsán, a döntésein, és az élet kegyetlen játékán. És persze saját magán, meg a jövőjén.

elsoszerelem

A két szálon futó történet egyébként az elején kicsit meseszerű hangulatot kapott. Bepillantást nyerhettünk egy ma játszódó, naivan szép első szerelem történetébe, illetve megismerkedhettünk egy az 50-es években kialakuló kapcsolatról. Sejteni lehetett már, hogy ez a két szál valahogyan a végén összekapcsolódik, és az olvasás során információcseppeket is kaptunk, hogy miként, de még így is meglepetés volt a vége. A két vonal egyébként gyönyörű párhuzamban volt egymással, és talán ezt imádtam ebben a legjobban, mert jó volt látni, hogyan éli meg ezt a nagyon hasonló szituációt a két főhősnő, csak éppen hatvan év különbséggel.  “Egy könyv, ami végre megríkatott” olvasásának folytatása

Top 5 kedvenc borító a 2016-os olvasmányaim közül

Ha itt a december, akkor itt az ideje az évzáró, évértékelő cikkeknek. Bevallom, nekem ezek a típusú bejegyzések a kedvenceim, nem csoda hát, hogy minden évben decemberben van a legtöbb egy hónapra jutó posztom. Ma a kedvenc borítóimat gyűjtöm össze egy top 5-ös listába, de azt mindenképp el kell mondanom, hogy az idei olvasmánylistámból válogattam, tehát akadhatnak köztük nem idén megjelent regények is, ugyanis természetesen nem csak 2016-os könyveket olvastam.

5. Robert Galbraith: A selyemhernyó

robert-galbraith-selyemhernyo-pdf

A selyemhernyó még 2015-ben jelent meg, de mivel csak idén olvastam, így az idei listában van a helye. Szerintem nem kell sokat magyaráznom, miért tetszik annyira ez a borító, ugyanis nagyon jól eltalált és hangulatos színeket használtak, kicsit festményes behatást is kelt, ráadásul abszolút hozzáad a történethez ezzel a sokat sejtető benyomással. “Top 5 kedvenc borító a 2016-os olvasmányaim közül” olvasásának folytatása

Cover Reveal! Csendes Nóra: Zápor utca

csendes-nora-konyvBevallom őszintén, én ezt a könyvet várom a legjobban az idei KMK-s megjelenésekből. A Zápor utca volt ugyanis az egyetlen olyan pályamű az Aranymosáson, amibe bele is olvastam, pontosan akkor, mikor megtudtam, hogy egy 17 éves lány írta, akinek ráadásul felnőtteket megszégyenítő tehetsége van. Szóval nem bírtam ki, szokásomhoz eltérően beleolvastam ebbe a kéziratba, s nem csalódtam.

Ma ugyan még nem könyvértékelés következik, hanem csak a borítóról hull le a lepel (egyelőre… de amint megjelenik, én olvasni akarom és fogom is :D). Viszont megnyugtatok mindenkit, ez a borító is olyan szép, hogy nem okoz csalódást azoknak, akiknek ez a történet felkeltette az érdeklődésüket.

Először egy kis ismertető a szerzőről:

Csendes Nóra 1997-ben született Kecskeméten.  Az általános iskola éveiben kezdett el meséket írni, a Zápor utca az első regénye. Szabadidejében sokat utazik, a 121. Vetéssy Géza cserkészcsapat jövendőbeli rajparancsnoka. Mikor éppen nem ír vagy cserkészkedik, akkor rajzol. Jelenleg Budapesten él, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem formatervező hallhatója.

Facebook oldala: https://www.facebook.com/csennora/

És akkor maga a borító:

“Cover Reveal! Csendes Nóra: Zápor utca” olvasásának folytatása