Feelingek a Könyvhétről

Péntek

  • Gyönyörű napsütéses délután, kánikula, várakozással teli munkaidő.
  • Munka után gyors cipővásárlás, lehetőleg minél kényelmesebb, hogy másnap bírjam majd a strapát.
  • Vonatjegyvásárlás, kajálás, készülődés, teljes izgatottság.
  • “Kellene már aludni, mert másnap hajnalban kelsz” mantrázás.

Szombat

  • Szeles reggel, kávé, kapkodós készülődés.
  • Irány a vonat, de mikor kilépek, rájövök, nyoma sincs az előző napi jóidőnek.
  • Nyári öltözékben majdnem megfagyás, mert 17 fok van. (1. kép)
  • A vonaton klíma, így a didergés csak tovább fokozódik. (2. kép)
  • Vágányzár, késés, végül öröm a rég nem látott barát felbukkanásakor.
  • Metrózás, kis eltévedés, aztán öröm az első standok megpillantásakor.
  • Fú, mennyi ember, pedig még dél sincs. (3. kép)

  • Sok-sok stand, gyorsan mindent felfedezni először csak nagyvonalakban, később majd lehet tüzetesebben.
  • Forróság, napsütés, hol van már a reggeli didergés?
  • Ebéd a Mekiben, itt már örülök a klímának. (6. kép)
  • Oké, egyórás csevej után itt az idő visszamenni a térre.
  • Na, akkor vegyük is meg mindjárt a Könyvhét legjobban várt könyvét, a Szívlapátot, a többit majd később, minek egész nap cipelni?
  • Oké, oké, kezd erősödni a szél, csak nem eső lesz?
  • De, már szemerkél is, újra elkezdünk fázni, meneküljünk be valahova. (4. kép)
  • C&A, mi más, de már nem is esik, menjünk vissza a szabadba.
  • Dehogynem esik, futás a Starbucksba.
  • Életem legrosszabb Chai Lattéje…. fujjj.
  • Ó, újra süt a nap, irány ismét ki.
  • Tömeg, tömeg, tömeg.
  • A tömeg csak egyre fokozódik, lökdösődés, és már tényleg alig lehet hozzáférni a standokhoz.
  • Na de azért csak a birtokomba kerül pár könyvecske.
  • Újra perzsel a nap, naná, megismétlődik a tavalyi menetrend, szinte óramű pontossággal.
  • De az eső miatt így is lekéstem pár dedikálást, kicsit búslakodok, de végülis úgyse hoztam egy könyvet se itthonról.
  • Viszont amit vettem, azt jó lett volna aláíratni.
  • Kedvem lenne összefutni pár ismerőssel, akikkel szerencsére megtaláljuk egymást.
  • Lassan véget ér a nap, de a legnagyobb esemény csak most kezdődik – a sztáríró dedikál, az RTL meg forgat. (8. kép) 
  • Újabb ismerős, egy szuper beszélgetés, és indulás haza.
  • Fent a vonaton a kabinban egy testvérpár, gitárral. Énekelnek, gitároznak.
  • Megszólítom őket, a fiú aznap nyert felvételt az Operettszínházba.
  • Gratulálok, kérdezgetek, beszélgetünk.
  • Versolvasás, közben élő zene. A vonat is zakatol.
  • Fáradt vagyok, olyan, mintha egy álomban lennék.
  • Végül a magyar fővárosból a szlovák fővárosba érkezés. Fél tizenkettőkor már az albérletemben.
  • Ez már megint egy hosszú nap volt.

 

 

 

 

 

A VÉLEMÉNYED NE TARTSD MAGADBAN!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s