2016-ban is várólistát csökkentek

Annyira szeretem ezeket a várólista-csökkentős kihívásokat! De tényleg, olyan kis megfontoltan, körültekintően kezdem már válogatni rá a könyveket hónapokkal év vége előtt. Szeretem rendezgetni, alakítgatni, pakolni a Molyos virtuális könyvespolcom, hogy tényleg a megfelelő regényekkel induljak ezen a nagyszerű, egész éven át tartó játékon, amelyet Lobo már évekkel ezelőtt elindított. A mostani lesz nekem a harmadik alkalom, ami ugye nem sok, de én sajnos csak azóta játszom, mióta könyvesblogolok. Mindenesetre idén is nagy lelkesedéssel vágok bele, s bár nem sikerült olyan pöpec kis listát összeállítanom, mint tavaly (amit ugye rekordidő alatt ki is végeztem), de azért remélem, sokatoknak fog tetszeni.

A szokásos séma szerint haladtam, azaz azokat a regényeket gyűjtöttem össze, amik régebbiek, és kilógnak egy picit a kényelmi zónámból (vagy mert túl hosszúak és nehezebb olvasmányok, vagy mert az általam kevésbé kedvelt műfajba tartoznak), illetve a szokásos írók egy-egy regényét választottam ki (ilyen Agatha Christie, Jodi Picoult, Fábián Janka, hozzájuk pedig csatlakozott Murakami Haruki és Szabó Magda). Sajnos idén nem lett annyira tarka nemzeti szempontból, mint tavaly, de ha jobban megnézzük, itt sem csak magyarok és amerikaiak szerepelnek. Ami még fontos, hogy most nagyon nehezen tudtam összeválogatni azt a 12-őt, melyet a “rendes” listába rakok, így most tényleg nagyon egyenrangú az alternatívval. Értsd ezt úgy, hogy körülbelül ugyanannyira szeretném elolvasni a rendes várólistában szereplő regényeket, mint az alternatívban felsoroltakat (eddig ez nem így volt, mindig a rendes várólistát tekintettem fő mozgatórugónak, alternatívat csak a biztonság kedvéért csináltam).

Teljesítettem a 2015-ös várólista-csökkentést

Ismét eltelt egy év, itt az ideje kiértékelnem az idei sikeres várólistacsökkentős kihívásomat, mely még az elvártnál is jobban sikeredett. Hogy miért? Mert már idén júliusban volt szerencsém mind a 12 regényt magamévá tennem, ehhez jött még egy augusztusban, így a 12+4 regényből 13-at elolvastam, és nagy részüket mind a rendes várólistáról. Sajnos idén is volt, amit nem sikerült elolvasnom, ez pedig Tóth Krisztinától az Akvárium, melybe ugyan belekezdtem, de olyan unalmasnak tartottam, és nem haladtam vele, hogy aztán félbehagytam. Hát, van ez így. De ezt nem sajnálom annyira, mint Stephen King Ragyogását, amibe sajnos belekezdenem sem sikerült. Ugyanis nagy optimistán azt terveztem, hogy majd szépen meghagyom ezt a regényt decemberre, hiszen maradjon már egy regény a várólistáról, amellyel majd év vége felé foglalkozom, mégiscsak egy egész éves kihívás ez, én pedig már júliusra elolvastam a 12-őt. Mostanra viszont rájöttem, hogy nagyon sok az új megjelenés (főleg a magyar írók közt), melyet szeretnék mostanság elolvasni, így nem marad időm Kingre, kapkodni meg nem akarok, pláne nem erőszakkal olvasni. Szóval úgy döntöttem, King bácsi megint kimarad a jóból, engem pedig felpofozni is kevés volna, hiszen már olyan régóta tervezek tőle egy könyvet elolvasni, de neeeem, még mindig nem sikerült. Pedig érzem én, hogy tetszene az ő munkássága, csak még nem jutottam el odáig, hogy kipróbáljam. Na de majd jövőre…

Őszi/téli megjelenések magyar szerzőktől, melyeket elképesztően várok

Ha ősz, akkor könyvzuhatag, vagyis egy csomó új megjelenés. Ebben a posztban pedig bemutatom nektek azokat a regényeket, melyeket nagyon-nagyon várok. Ne lepődjön meg senki, hogy csak magyar szerzők könyveit sorolom fel, ugyanis általában a várva várt könyvek számomra magyar írók tollából származnak.

Rácz-Stefán Tibor: Túl szép

Tibor regényét várom a leginkább, hiszen a kéziratát már 2013 nyarán volt szerencsém elolvasni, és már akkor baromira tetszett. Figyelmeztetek mindenkit, hogy nagyon más, mint a szerző első könyve, és ha már azt szeretettétek (főleg a melegszálat benne), akkor ezt garantáltan imádni fogjátok. Ugyanis ez New Adult lesz, viszont hogy legyen egy kis csavar, egyszerű fiú-lány kapcsolat bemutatása helyett egy különleges LMBT szálat dolgoz fel a szerző.

2015-ben is várólistát csökkentek

Ahogy már ígértem, immár második alkalommal, 2015-ben is megpróbálkozom a várólista-csökkentéssel. Hiszen nem csak jó móka, de ezáltal kilépek egy picit a komfortzónámból, és “kényszerítem magam” olyan könyvek elolvasására is, melyeket egyébként mindig csak halasztgatnék kényelmi szempontokból. Tudjátok, mikor nehezen kezdtek bele az adott regénybe, mert féltek, hogy nem fog tetszeni, túl nehéz olvasmány vagy túl hosszú, és mindig találtok mást helyette, melyet szívesebben olvastok, hiszen a komfortzóbátokba esik. Szóval erre jó a várólista – régóta áhított, de sorra nem került könyvek elolvasására. Az idei várólistámat már augusztus óta tervezgetem, szépítgetem, és az utolsó pillanatig alakítgattam rajta, hogy tényleg a megfelelő könyvek kerüljenek fel rá. Lássuk hát, mely regényekről is van szó pontosan.

Teljesítettem a 2014-es várólista-csökkentést

Hihetetlen, de igaz, a 2014-es év az utolsókat rúgja, már csak négy nap, és az új esztendőbe lépünk. És ezzel hamarosan véget is ér az idei várólista-csökkentés határideje, én pedig szerencsére tegnap – még épp időben – végére értem az utolsó listán szereplő könyvnek, s ezzel teljesítettem ezt a kihívást.

Tavaly persze elég félvállról vettem, amolyan próbáljuk meg alapon kiválaszottam tizenkét régóta olvasásra váró könyvet, nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyedén fogok velük boldogulni. Na jó, az utolsó regénnyel, A Legyek urával szenvedtem eleget, de a többi meglepően jó volt, sőt, még voltak olyanok is, melyek túlteljesítették az elvárásomat. De nézzük csak hónapokra bontva, mikor mit olvastam a listáról: