Rainbow Rowell: Eleanor és Park

MEGJELENÉS: 2014
OLDALSZÁM: 320
KIADÓ: Scolar
ÉRTÉKELÉSEM: 3/5

Park Sheridan tökéletesen kigondolta. Ha senki sem látja, senki sem fogja zavarni. Ha láthatatlanná tud válni, mindenki békén hagyja majd.
Eleanor Douglas akkor sem lenne képes eltűnni, ha megpróbálná. Minden túl sok rajta – őrült vörös haja, fantasztikus ruhái, a szokatlan bolondságok, amik elhagyják a száját.
Mikor Eleanor feltűnik Park iskolabuszán, a fiú nem tudja eldönteni, hogy bátor-e, vagy öngyilkos típus. De nem tudja kiverni a fejéből.
Két rossz csillagzat alatt született fiatal története, akik elég okosak ahhoz, hogy tudják, az első szerelem szinte sohasem tart soká, de elég bátrak és elszántak ahhoz, hogy mégis megpróbálják.

Talán észrevettétek, az ízlésem a könyvek terén eléggé megegyezik a közízléssel. Tehát a felkapott, agyondicsért regényekbe általában én is halálosan beleszeretek, így legtöbbször teljességgel megértem az azt körülvevő hype-ot. Viszont ez alkalommal kivételesen nem ez történt. Az Eleanor és Park című könyvről annyi pozitív véleményt hallottam, hogy én is kíváncsi lettem rá, de bevallom őszintén, nekem ez a regény nem nagyon nyerte el a tetszésemet, noha megértem, a legtöbb ember miért is szerette meg.