Top 5 legszebb borító 2014-ben

Ismét eltelt egy év, és nem, nem kezdek bele, hogy milyen iszonyat gyorsan elszállt, mert közhelyek nélkül gondolom ti is elvagytok. Viszont annál inkább szeretném bemutatni nektek az idei első toplistámat, hiszen csak úgy, mint tavaly, idén is azokból a könyvekből állítok össze különböző toplistákat, melyeket idén olvastam (aki szeretné, Molyon megtekintheti az olvasmánylistám, tehát azokat a köteteket, melyek közül kiválasztottam a Top 5-öt). Így legelőször jöjjenek a kedvenc borítóim.

Fontos! Gondolom a hétvégi posztsorozatomból kiderült, mennyire nagyon közel áll a szívemhez a Fogadj el! című regény és annak írója. Ezért úgy döntöttem, hogy nem lenne fair a többiekkel szemben, ha az összes őt érintő kategóriában az első helyre raknám (mert hát hova máshova is tehetném, ha nem az első helyre?), így ezekből a toplistákból Tibor regényét a viták elkerülése miatt kihagyom.

csak-egy-nap-pdf

5. Gayle Forman: Csak egy nap

Bár a regényt nem nagyon sikerült megszeretnem, de nem lehet vitába szállni a borítóval, tényleg nagyon hangulatosra sikerült. Azaz ha ránézek, amolyan béke és nyugalom száll meg, csupa jó érzéssel tölt el, és maga a koncepció, ahogy a szerelmespár sétál a fény felé, egyszerűen csodálatos. Tényleg sajnálom, hogy a történetben viszont csalódnom kellett. “Top 5 legszebb borító 2014-ben” olvasásának folytatása

Gayle Forman: Csak egy nap

csak-egy-nap-pdfMEGJELENÉS: 2014
OLDALSZÁM: 392
KIADÓ: Ciceró
ÉRTÉKELÉSEM: 3/5

Allysont, a burokban nevelt amerikai lányt érettségi ajándékként a szülei befizetik egy nyugat-európai körútra. Londonban, egy szabadtéri Shakespeare előadáson találkozik Willemmel, a lezser holland színésszel, és azonnal kipattan közöttük a szikra. Amikor a sors másodszor is összehozza őket, Allyson rá nem jellemző módon letér a járt útról, és követi Willemet Párizsba. A szikrából egyetlen nap alatt fellobban a láng… amíg Allyson arra nem ébred az együtt töltött viharzó nap után, hogy Willem elment.
A sorsfordító napot az önmegismerés éve követi: Allyson megszabadul a belé nevelt korlátoktól, hogy megtalálja igazi szenvedélyeit és talán az igazi szerelmet.

Bevallom őszintén, bajban vagyok ezzel a könyvvel. Először is, el kell, hogy mondjam, egészen másra számítottam, mikor elkezdtem olvasni. Gayle Formant mindenki csak dicséri főleg a Ha maradnék és a Hová tűntél? című regényei kapcsán, de jómagam még nem olvastam el ezeket, ugyanis mindjárt a legújabb könyvét sodorta a kezeimbe a képzeletbeli szél (magyarul mondva ezt kaptam meg egy barátomtól). Nagy elvárásaim voltak a regénnyel, de főleg az íróval kapcsolatban, gondolom a jó visszhangok miatt. Amúgy igazából azért vagyok csalódott, mert nem A Soha határa Young Adult verzióját vártam, hanem egy egészen más stílusú történetet (ez van, még mindig nem olvasok fülszöveget, és még mindig nem szándékozom elkezdeni). Vagy csak simán nem volt jó az időzítés, nem volt meg a megfelelő hangulatom rá, nem úgy, mint tavaly J. A. Redmerski bestsellerének olvasásakor. “Gayle Forman: Csak egy nap” olvasásának folytatása