Öt kedvenc ifjúsági könyvem a II. világháborúról

Az egyik kedvenc könyves témám a 20. század történelmére épülő regények, azon belül is a II. világháború borzalmait feldolgozó történetek. Nem akarok most túlságosan pátoszosan írni arról, hogy mennyire szörnyűnek tartom a holokausztot, hiszen minden normális embert elborzaszt az a dolog, amit kicsivel több, mint 70 éve “műveltek” a zsidókkal, a homoszexuálisokkal, romákkal és a többi, szemükben “nem megfelelő” emberrel. Épp ezért már jóideje el szerettem volna jutni Auschwitzba, november végén pedig végre összejött a dolog.  Életre szóló élmény volt minden szempontból ez a pár óra séta a haláltáborban, és kicsit elgondolkodtató is az életről, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak, amink most éppen megadatott.

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben

MEGJELENÉS: 1966
OLDALSZÁM: 198
KIADÓ: Móra
ÉRTÉKELÉSEM: 5/5

„Bezzeg az én időmben nem csavarogtak fiúkkal a lányok.” “Bezzeg…” – mondják mindenre a felnőttek. Katit azonban nem érdeklik a régi történetek, ő most tizenöt éves, most szerelmes, most akar boldog lenni. Csak az első bál éjszakáján ébred rá: 1941-et ír a naptár, amikor a történelem, a felnőttvilág bármikor elszakíthatja őt szerelmétől, akár örökre is.
Fehér Klára könyve az egyik legnépszerűbb ifjúsági regény. Mi lehet a titka? Talán az, hogy egy ilyen szomorú korszakról is képes bölcs derűvel mesélni. A szeretni való szereplők, a humoros helyzetek a mai olvasó számára is közelivé, átélhetővé teszik Kati és Laci történetét.

Fehér Klárától ifjúsági regényt legutoljára 15 éve olvastam, mikor is megkaptam az első szemüvegem. Gondolom, innen már kitaláljátok, hogy a Mi, szemüvegesek című könyvéről beszélek, melyet nem is lehetne másképp illetni, mint hogy imááááádtam, és tényleg nagyon sokat segített abban az időben elfogadni azt az érdekes szituációt, hogy innentől kezdve szemüveges leszek. Na igen, az ember nyolcévesen még apró dolgoknak kerít nagy feneket, de hát ezért is szép a gyermekkor, még a legkisebb dolognak is nagyon tudunk örülni. Szóval már akkor megkedveltem az írónőt, és most, 15 évvel később, felnőtt fejjel egy másik ifjúsági regénye került a kezeim közé, ami nem más, mint a Bezzeg az én időmben. És amelyről eddig csak jókat hallottam. Mit is mondhatnék? Egyáltalán nem csalódtam.