Colleen Hoover: Slammed – Szívcsapás

colleen-hoover-slammed-szivcsapas-pdfMEGJELENÉS: 2014
OLDALSZÁM: 296
KIADÓ: Könyvmolyképző
ÉRTÉKELÉSEM: 4/5

Apja váratlan halála után a 18 éves Layken lesz édesanyja és öccse legnagyobb támasza. Bár kívülről erősnek tűnik, valójában teljesen összetörik. Ekkor lép be életébe az új szomszéd, a 21 éves, jóképű Will, akinek a slam költészet iránti szenvedélye őt is magával ragadja. Bár az első pillanattól fogva közel kerülnek egymáshoz, egy szörnyű felfedezés már az első csodálatos randevú után kettejük közé áll. Mindennapi találkozásaik onnantól fogva fájdalmassá válnak. Küzdenek az egymás iránti vonzalmuk ellen, és szenvednek az őket szétszakító erők miatt. Csupán a költészet révén tudják őszintén kifejezni érzéseiket egymás iránt, és elképzelni egy olyan jövőt, amelyben a szerelem ünnep, és nem fájdalom.

Amióta elolvastam a Hopelesst, egyértelművé vált mindenki számára, hogy a szívembe zártam az írónőt, így hát nem volt kérdés, hogy a többi magyarul megjelenő regényét is azonnal be kell majd szereznem. Csodák csodájára nem kellett sokáig várnom, nagyon örültem, hogy a Reménytelen után ilyen hamar kijött a Slammed, azaz a Szívcsapás. És akkor jöjjön a millió dolláros kérdés: vajon sikerült-e ennek a regénynek megütnie azt a mércét, melyet a Reménytelen felállított? Ez egy kissé bonyolultabb, mint hogy csak egy sima “nem”-mel feleljek rá.

Figyelem! A bejegyzés innentől kezdve enyhén spoileres lehet, bár a végső csattanót nem említem, de aki el szeretne kerülni minden kis információmorzsát a történettel kapcsolatban, az ne olvasson tovább! Continue reading “Colleen Hoover: Slammed – Szívcsapás”

Reklámok

Jodi Picoult: A nővérem húga

jodi-picoult-a-noverem-huga-pdfMEGJELENÉS: 2007
OLDALSZÁM: 372
KIADÓ: Athenaeum
ÉRTÉKELÉSEM: 5/5

Amerika keleti partvidékén egy tipikus kertvárosi házban él egy tipikusnak korántsem mondható háromgyermekes család.
A legidősebb testvér, Jesse már a „sötét oldalon” jár, a középső lány súlyos leukémiás, akinek életben maradásáért a két szülő ádáz küzdelmet vív; a húg, Anna pedig – a tudomány jóvoltából – eleve azért született, hogy genetikailag megfelelő donor legyen nővére számára. Amikor a beteg Kate körül forgó családi élet ellen lázadó tizenhárom éves Anna beperli szüleit, hogy önrendelkezési jogot nyerjen a saját teste fölött, minden megbolydul.
A lelki örvények egyre lejjebb húzzák a jogászból lett főállású anyát, a tűzoltó-mentős-amatőr csillagász apát, a kényszerűen koraérett gyereket, sőt még az Annát képviselő fiatal ügyvédet és annak elveszettnek hitt kedvesét is.
A krízishelyzetet a népszerű írónő felváltva láttatja a hét szereplő szemével, bravúrosan váltogatva az idősíkokat is. Miközben egy lebilincselő, gyors léptű regény fejezetein nevethet-zokoghat az olvasó, olyan hitelesen elevenedik meg előtte a kertvárosi otthon, a kórház, a tárgyalóterem és a tűzoltólaktanya világa, mintha dokumentumfilmet nézne.
A végkifejlet pedig majdnem akkora meglepetéseket tartogat, mint egy krimi.

E könyv olvasása közben megfogadtam, hogy soha többet nem olvasok rákosokról szóló könyvet. Pontosabban olyan könyveket, ahol a rák a központi téma, és ilyen szinten tárgyalja az egészet, illetve aköré épül az egész történet. Naná, hogy közvetlenül ezen regény után belefutottam (igaz, akaratlanul) mégegy rákos történetbe, de szerencsére ott már nem rendített meg annyira a dolog, mint itt. Mert ezt a történetet végig lehet sírni és nevetni. Igen, mindkettő egyszerre, ugyanis a szomorú pillanatokat felváltja az édes-keserű humor, csak hogy a kontraszt meglegyen, és hogy te egyszer bőgj, aztán a könnyek közt még nevess is egy kicsit. Continue reading “Jodi Picoult: A nővérem húga”