Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok

boszormenyi-gyula-rudnay-gyilkossagok-pdfMEGJELENÉS: 2015
OLDALSZÁM: 560
KIADÓ: Könyvmolyképző
ÉRTÉKELÉSEM: 5/5

1900 ősze. Budapest székesfőváros a perzsa sah látogatására készül. A titokzatos keleti uralkodó teljes udvarházával egyetemben járja be Európát, mindenhol rendkívüli érdeklődést, sőt rajongást váltva ki. Rudnay Béla rendőrfőkapitányt azonban egészen más nyomasztja: kereken hét olyan gyilkossági ügy aktája hever az asztalán, amit a legkiválóbb detektívjei sem voltak képesek felderíteni. Az eltűnt Hangay Emma kisasszony megtalálására tett kudarcos kísérlet után Ambrózy báró elvállalja eme különös eseteket, melyek teljességgel érthetetlenek. Vajon a ferencvárosi szatócs miért ölte meg a Bécsből öngyilkossági szándékkal Budapestre érkező festőt – a frissen alkalmazott cselédlány miért mérgezte meg úrnője édesanyját, akit addig sohasem látott – a hamburgi kémiatanár miért utazott Triesztbe, hogy ott a vonaton lelőjön egy általa sohasem látott, tízéves kisfiút – és a pesti kocsmárosnak ugyan mi oka lehetett vidékre ruccanni, hogy aztán a puszta közepén meggyilkoljon egy idős cselédasszonyt? A minden lében kanál Hangay Mili kisasszony és az ő morc bárója nyomozásba kezd, nem tudván, hogy életük máris veszélyben forog.
A Leányrablás Budapesten című, nagysikerű regény folytatásában a szerző tíz valóban megtörtént, a korabeli sajtó által dokumentált esetre igyekszik fényt deríteni, miközben e szép, izgalmas, békebeli korban valóban élt személyek és valós helyszínek sorát szerepelteti. A nyomozás csak most veszi igazán kezdetét!

Szeretném megemelni a képzeletbeli kalapomat Böszörményi úr előtt. Ugyanis nem tudom szavakkal kifejezni az elismerésemet, olyan csodás regényt alkotott az író. Mióta megkaptam a könyvet, azóta dicsérem úton-útfélen minden ismerősömnek. Először is a gyönyörű kivitelezést, azaz a borítót, melynél szebbet el sem tudnék képzelni, de belülről is ugyanilyen szép a regény az egyedi betűtípusával és a fejezeteknél használt fejléccel. Mióta pedig belefogtam az olvasásába, csak ömlengeni tudok arról a zsenialitásról, melyet az írónak sikerült megalkotnia.  “Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok” olvasásának folytatása

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten

boszormenyi-gyula-leanyrablas-budapesten-pdfMEGJELENÉS: 2014
OLDALSZÁM: 336
KIADÓ: Könyvmolyképző
ÉRTÉKELÉSEM: 5/5

1896-ban, a Milleniumi Ünnepségek forgatagában nyoma vész Hangay Emmának, a Marosvásárhelyről érkezett 16 éves leánynak. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik tőle, amit jóval az elrablása után adott fel. Húga, a 17 éves Mili kisasszony azonnal a fővárosba utazik, ahol kezdetét veszi a rémálom, melyben egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró.

Böszörményi már megcsillogtatta nekem a tehetségét tavaly, mikor elolvastam a híres 9… 8… 7… trilógiájának az első részét, hiszen hiába állt távol tőlem a fantasy műfaja, a fordulatokkal és társadalomkritikával teli történet mégis levett a lábamról. Idén készülök folytatni a második résszel, azonban a legnagyobb örömömre egy hozzám sokkal közelebbi műfajú regény jelent meg tavaly év végén az író tollából, így kétség sem fért hozzá, minél előbb el szerettem volna olvasni. Gondolom, senki sem csodálkozik, hogy mennyire lenyűgözött új trilógiájának első kötete, a Leányrablás Budapesten.

“Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten” olvasásának folytatása

Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…

boszormenyi-9-8-7MEGJELENÉS: 2007
OLDALSZÁM: 306
KIADÓ: Könyvmolyképző
ÉRTÉKELÉSEM: 4/5

2007. Budapest

Valami elkezdődött!
Valami felébredt!
Azt hiszed, csak játék?
Azt hiszed, téged nem érint?

Akkor nézz a borítón lévő lány szemébe, és… tartsd nyitva a szemed!

Ha mered!

Vedd kezedbe ezt a könyvet, s ha olvasni kezded, a tüdődben mindig legyen tartalék levegő, hogy még időben kiálthass:

„Exi ab seo!”

Ennek a könyvnek az olvasását már évek óta halasztgatom. Vakamikor 2009 környékén szerettem volna elolvasni (emlékszem, abban az időben nagyon sokan beszéltek róla, és ajánlgatták) de akkor valahogy nem sikerült, így most felkerült az idei tizenkettes várólistámra. Megint meg kell említenem, hogy egyáltalán nem bánom, hogy így történt. Sőt!

Pedig emlékeztek a tavalyi Végzet ereklyéire, mikor félre kellett dobnom azt a könyvet, ugyanis olyannyira eltávolodtam a fantasy világától, hogy nem bírtam elolvasni. Azt hittem, ezzel a könyvvel is ez lesz, és bevallom őszintén, az első egyharmadánál gondolkodtam is, hogy talán nem kellene erőltetnem (bár az írási stílusa sokkal gördülékenyebb és kevésbé volt amatőr, mint Cassandra Clare-nél). Csupán Böszörményi miatt folytattam tovább, ugyanis annyi remek dolgot hallottam erről az íróról, hogy kíváncsi lettem, micsoda fordulatokat csempész majd bele a regénybe. Mindmáig áldom magamat, hogy nem dobtam félre az első adandó alkalommal könyvet, és a kíváncsiságom pedig erősebb volt. Ugyanis a kezdeti nehézségeim ellenére olyan fantasztikus fordulatokkal teli cselekményt kaptunk, hogy kapkodtam a fejem – na most ki is a gonosz, ki is a jó, mi a valóság, mi a fantázia, és nem utolsó sorban hol is az igazság. “Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…” olvasásának folytatása