Aranykönyv – szavazz Lakatos Leventére és Böszörményi Gyulára!

Idén is Aranykönyv lázban ég a magyar könyves társadalom, és a verseny mostanra éleződött ki leginkább, hiszen már az utolsó fordulóban vagyunk. Tegnapelőtt kiderült, kik kerültek be a Top 10-be, és nagy öröm számomra, hogy két nagy kedvencem is az esélyesek közt van. Ugye már kitaláltátok, kikről van szó? (Na jó, a cím és a kép elég egyértelművé teszi. :D)

Bevallom őszintén, a Szigorról én nem hittem volna, hogy ennyire jó könyv lesz. Mikor még e-könyvként jelent meg, nem is olvastam el, valahogy nem annyira izgatta a fantáziám, és inkább kivártam a papírkönyves megjelenést. Aztán olyan szinten kellemesen meglepődtem ezen a fordulatos, cseppet sem unalmas, szájeltátós történeten, hogy ez lett számomra a legkedvencebb Lakatos Levente-regény. Még a Bomlást is lekörözte nálam, sőt, mikor kérdezik, melyik könyvet ajánlom legelsőnek az írótól, mindjárt a Szigort mondom. Ahogy azt már az értékelésemben is említettem, ez a legjobb, legeredetibb, legötletesebb Lakatos Levente-regény. Úgyhogy mindenképpen, de tényleg, mindenképpen megérdemli az Aranykönyvet. Így hát mindenkit csak arra tudok buzdítani, hogy olvasson Szigort, és persze szavazzon is rá a versenyen május 24-ig.

Aranykönyv 2014

Már javában zajlik az idei Aranykönyv-szavazás, és kedd óta egészen április 27-ig lehet voksolni a TOP 10-be került külföldi és magyar szerzőkre. Én pedig egy szomorú dologra jöttem rá, mikor végigfutottam a listát: sajnos nagyon kevés könyvet olvastam el az Aranykönyv megnyerésére esélyes művek közül, így több helyen még voksot sem tudtam leadni – pont ezért, mivel voltak olyan kategóriák, melyekből egyetlen egy könyvet sem vettem kezembe. Szomorú dolog volt ezt belátnom, hogy például a kortárs szépirodalmi művek terén nagy lemaradásban vagyok, és a külföldi ifjúsági könyvek közül sem tudtam akár egyet is felmutatni, hogy “na, ezt elolvastam”. De hogy konkrétabb képet kapjunk a dolgokról, nézzük a részletek.

Gyermek és ifjúsági:

A magyar könyvek közül négy jelöltöm is lett volna, s bár lehet kategórián belül több regényre is szavazni, én csak egyet szerettem volna kiválasztani. Leiner Laura könyvei közül A Szent Johanna gimi 8. részére szavaztam, mivel számomra az SzJG tavaly hatalmas meglepetés volt, így az utolsó rész bizony megérdemli, hogy elvigye az első helyet. A Kalauzt  inkább csak kiegészítésnek mondhatjuk, meg amúgy sem regény, tehát kicsit kilóg a sorból, a Bábel pedig ugyan kellemes olvasmánynak bizonyult, de azért az SzJG-hez nem ért fel. A negyedik jelöltem pedig Zakály Viktória Hanna örökje lett volna, de mivel még nem olvastam a Szívritmuszavar második részét, ezért kis lelkiismeret-furdalással kellett volna számolnom, ha rá szavazok  – bármennyire is szerettem a Szívritmuszavart és Viktória csodálatos stílusát, nem tartottam volna helyesnek, ha olvasás nélkül megelőlegezem a szavazatomat.

A külföldi ifjúsági könyvek közül pedig sajnos egyiket sem olvastam. Elkeles trilógiájának első kötetét igen, de csak a harmadik szerepel a listán, illetve a Végzet ereklyéinek első kötetébe belefogtam, de nem tetszett, és abbahagytam. Szóval itt nem voksoltam.