Miért jó és rossz a Legdrágább mostohabátyám

Azt hiszem, az a tipikus amerikai YA és NA-irodalom már jó rég nem az én érdeklődési körömbe tartozik. Bármennyire is fáj, már nem tudok újat kapni ezektől a könyvektől, az ikszedik sablonos lávsztoritól, a tragikus múlttól, és attól a nagyon amerikai stílustól, ami minden ilyen könyv első mondatától a legutolsó szaváig árad. Így aztán körülbelül másfél éve nem olvastam amerikai New Adult-regényt. Most azonban nagyon vágytam egy kis könnyed szerelmi sztorira, és a Legdrágább mostohabátyám pont megfelelőnek tűnt. Oké, benne volt, hogy azt hittem, tiltott testvéri történetet kapunk, mint a Forbiddennél, de persze mivel mostohabáty, nem pedig édestestvér, ezt eleve ki kellett volna zárnom.

legdragabb-mostohabatyam-kep-insta Continue reading “Miért jó és rossz a Legdrágább mostohabátyám”

Reklámok

Amikor a női princípium beteljesül

Másfél éve egy ország ismerte meg a “princípium” szó jelentését, mikor egy énekes a nők dolgáról kezdett beszélni. Hogy a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak, inkább tartozzanak valakihez, akinek gyereket szülhetnek. Ezidőtájt egy bajszos úr is hasonló szavakat mormogott, miszerint az lenne a legjobb, ha önmegvalósítás csúcspontja lányainknak a gyerekszülés, pontosabban az unokaszülés lenne. Hiszen vissza kell térnünk a hagyományos értékekhez, mert elcseszett ez a társadalom. És mindennek bizonyára a nők az okozói.

a_szolgalolany_meseje_noi-principium

Aztán idén tavasszal valahonnan a világ másik feléről jött egy sorozat, ami pont ezt kívánja megmutatni: milyen is, ha a női princípium beteljesül, és visszatérünk a pár száz évvel ezelőtti nemi szerepekhez. A szolgálólány meséje egy 1985-ös regényből készült adaptáció, s mily meglepő, több évtizeddel a megjelenés után lett igazán aktuális. Elvileg Donald Trump hatalomra kerülésének köszönheti igazi sikerét, hiszen egy totalitárius diktatúrába vezényel el minket, ahol a nőknek semmi joguk sincs, csak gyereket szülni. Pontosabban csak azoknak a nőknek, akik még tudnak szülni, mert a világ meddőséggel küzd, és csak néhány nőnek adatott meg ez a nagyon becses és csodálatos dolog. Ők viszont rabokként arra vannak kényszerítve, hogy befolyásos uraknak nemzenek utódot. Continue reading “Amikor a női princípium beteljesül”

Egymás után halnak meg az érettségizők Gulyás Péter könyvében

A Könyvmolyképző Kiadó tavaly év végén megjelent thrillere egy filozófiatanár gondolataiba enged betekinteni egy nagyon megrázó és kifacsaró történetbe csomagolva. A középiskolai részmunkaidős tanár épp filozófiából készül érettségiztetni három diáklányt, de az egyik előző nap meghal, a másik pedig az érettségi napján eltűnik, és csak a tőle érkező óránkénti SMS az egyetlen nyom, mely marad utána. Abban pedig világosan közli, hogy felvágja az ereit. Csupán a harmadik lányt sikerül leérettségiztetnie, és miután ez megtörténik, a maga módján, különböző módszereket bevetve elkezdi keresni azt a pendrive-ot, amely a rejtély kulcsa. Így bontakozik ki ez a történet, mely már önmagában is nagy izgalmakat sejtet, azonban mindez eltörpül az igazi borzalmak mellett.

Az író nemcsak egy egyedi történettel rukkolt elő, de ezt olyan szinten tette, hogy nem lehet belekötni. Se a stílusba, amely nem túlzó, és nem is túl sok, mégis pofon vág a maga nemes egyszerűségével, és érces, különös hangulatba hoz minden egyes mondatával. Se a mondanivalóba, mely bár nem mindig egyértelmű, és lehet is rajta vitatkozni, de pont ez a nagyszerű benne. És se a humorba, mely még a legsötétebb pillanatban is ott van, csak meg kell látni, vagy éppen nyitottnak kell lenni rá. Continue reading “Egymás után halnak meg az érettségizők Gulyás Péter könyvében”

A nagy borítóleleplezés: így néz ki az új Ambrózy báró-kötet és a Mindörökké várni

Ó, hogy én már mennyire vártam az új Ambrózy báró esetei sorozat Könyvhétre megjelenő kisregényének a borítóját! Mert igazak a hírek, Böszörményi Gyula idén is kedveskedik nekünk egy kiegészítő kötettel a Könyvhétre, ezúttal ez lesz a három és feledik rész. De hogy ne ilyen szimplán ugorjunk bele ebbe a borítóleleplezésbe, nemcsak az új Ambrózy-kötet borítójáról hull le a lepel, hanem egy plusz meglepetésről is. Az én lelkem meg örömében bukfencet hány.

Aki még nem ismerné a szerzőt:

Böszörményi Gyula magyar író, újságíró. A Gergő és az álomfogók című meseregényével lett ismert országszerte. Színpadi, rádiós és televíziós munkái is jelentősek.

Ötven éves korára már több, mint ötven regényt írt, a Lúzer Rádió, Rontásűzők és az Álomfogó sorozatok mellett önálló művekkel, esszékötetekkel és antológiákkal is jelentkezett. A gyerekeknek szánt könyveit a felnőttek is imádják, sőt, végigvigyorogják – ahogy az eKultura kritikusa is tette.

Munkásságát számos díjjal jutalmazták. 2007-ben József Attila-díjat kapott, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének különdíjával tüntették ki, a Gergő-regények IBBY díjat kaptak az Év Legjobb Gyermekkönyve kategóriában, tavaly pedig a Könyvmolyképző Kiadó Nívódíját is átvehette.

És akkor lehull a lepel a Bitó és borostyánról:

Continue reading “A nagy borítóleleplezés: így néz ki az új Ambrózy báró-kötet és a Mindörökké várni”

Magyar klasszikusok első mondatai

Avagy iskolai kötelező olvasmányok első mondatai. Most, hogy minden az érettségiről szól a 17-18 évesek körében, gondoltam, egy kis kedvcsinálónak (és remélem nem elrettentőnek :D) összegyűjtöm a klasszikus magyar olvasmányok legelső mondatait. Hátha valami megragad az első mondatból, amely majd tovább szövi a gondolatokat, és beugrik valami az érettségin is belőle… Soha nem lehet tudni :)

magyar klasszikusok

Az elkövetkezendő idézetek mind olyan könyvek első mondatai, melyek nekem is kötelező olvasmányok voltak gimiben (a Kincskereső kisködmön pedig még általánosban), és szorgos kisdiákként mindet becsületesen el is olvastam (nem kell nevetni vagy hitetlenkedni, tényleg). Mondjuk ezek közül igazán csak a Puszták népével és a Szigeti veszedelemmel szenvedtem, de azokkal nagyon… Szóval nem olyan rosszak az iskolai kötelezők, mint azt elsőre hiszi a diák, csak éppen elférne melléjük pár újabb, emészthetőbb, kortárs könyv is.

Érettségizőknek különösen ajánlom ezt a posztot.  Continue reading “Magyar klasszikusok első mondatai”