Véget ért a D.A.C. avagy beszámoló az utolsó részről

Nagyon fájó szívvel búcsúzom a D.A.C-sorozattól, hiszen több szempontból is jelentős az életemben. Egyrészt a könyves blogolásom éveit szépen végigkísérte, ugyanis az első kötet mindjárt a blogom első évében jelent meg, és azóta is évente legalább egy, de néha kettő D.A.C.-részt kaptunk, amelyet mindig izgatott várakozás előzött meg. Másrészt szinte minden rész olvasásához fűződik egy-egy személyes emlék. Harmadszor meg talán azért különleges, mert az elején bár szerettem, de nem teljesen győzött meg, mígnem a harmadik rész olvasásakor szerelmesedtem belé teljesen és végérvényesen. Ekkor bizonyosodtam meg arról, hogy Kalapos Éva milyen iszonyat tehetséges írónő, és még a legátlagosabb helyzeteket is mennyi érzelemmel, realitással, emberséggel tudja leírni. Az ötödik kötet meg maga volt a katarzis, így aztán nem csoda, hogy mennyire vártam a hatodik, befejező részt.

kalapos-eva-dac-sorozat

Nos, hogy őszinte legyek, bármennyire is jó volt a befejezés, mégis hiányérzetem van. Talán az előző részek túl magasra tették a lécet a nagyon erős témáikkal, és ebben a részben az a bizonyos pályaválasztás már nem ütött akkorát tekintve az előző tiniterhesség dolgot. Mindenesetre panaszra nincs okom, nagyon jól megírt és a lehetőségekhez mérten erős történetet kaptunk, de mint mondtam, annyira jók voltak az előző részek, hogy azokat már nem tudta túlszárnyalni, és sajnos elérni sem. “Véget ért a D.A.C. avagy beszámoló az utolsó részről” olvasásának folytatása

Kedvenc idézeteim a Harry Potter-regényekből

Ó igen, várható volt, hogy a feltámadt rajongásom további Harry Potter-bejegyzéseket szül majd. Nem bírtam ki, hogy ne kezdjek idézeteket olvasni, és persze a kedvenceimet összegyűjteni. Egyelőre csak a mélyenszántó és tanulságos gondolatokat írtam ki, de lehet, hogy a vicceseket is egy csokorba gyűjtöm majd. Ó, legjobb lenne újraolvasni a regényeket, de ahhoz túl sok olvasatlan könyvem van még a polcomon :D

harry-potter-idezetek

A bölcsek köve

„Nem kevés kurázsi kell hozzá, hogy szembeszálljunk az ellenségeinkkel, de ahhoz sem kell kevesebb, hogy a sarkunkra álljunk a barátainkkal szemben.”

„Az igazság csodálatos dolog, de szörnyű is lehet, ezért óvatosan kell bánni vele.”

„Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni.” “Kedvenc idézeteim a Harry Potter-regényekből” olvasásának folytatása

Az elátkozott gyermek nem a Harry Potter 8. része

És igen, végre én is elolvastam a Harry Potter és az Elátkozott gyermek című szövegkönyvet, így fél évvel a magyar megjelenés után. Bevallom, hogy bár én nagy Harry Potter-rajongó voltam, de ez tavalyi nagy HP-őrület egyáltalán nem ragadott magával, nem számoltam vissza a napokat a könyv megjelenéséig, mint ahogy tettem azt tizenévesen. Ugyanis én pontosan tudtam, hogy az új Harry Potter-történet egyáltalán nem lesz olyan, mint a hét megjelent rész. Már hogy is lehetne, hiszen magában a műfajban is teljesen más. A regény és a szövegkönyv közt óriási különbségek vannak, mert míg az egyiket olvasásra szánták, addig a másikat a színpadra. Emiatt se foglalkoztatott az egész, de azért természetesen úrrá lett rajtam is a kíváncsiság, így beszorítottam a tavaszi TBR-listámra. És hogy csalódtam-e benne, mint oly sokan előttem? Nem, nem. Sőt, annyira imádtam, hogy azóta akkora HP-lázban égek, hogy meg kellett néznem mind a nyolc filmet, és nagyon erősen gondolkodom azon, hogy újraolvasom a regényeket is.

Viszont ahhoz, hogy szeretni tudjam ezt a könyvet, úgy is kellett hozzáállnom – tehát én egyáltalán nem regényélményt vártam, mint sok olvasó, hanem tisztában voltam ennek a műfajnak a korlátaival, és ahhoz mérten vágtam bele. Így viszont nagyon kellemes élményt adott, teljesen nosztalgikus hangulatba kerültem, előjöttek a régi jó Harry Potter-érzések. Mert bár a történet és az alapötlet a legelején furcsának tűnt, viszont nagyon hamar megkedveltem, és aztán pont olyan irányba is ment el, amit én imádok. “Az elátkozott gyermek nem a Harry Potter 8. része” olvasásának folytatása

A legolvasottabb könyvek Molyon

Ahogy azt már észrevehettétek, nagyon szeretem a Moly.hu-t az olvasmányaim vezetéséhez, rendszerezéséhez, új könyvek felfedezéséhez, és minden egyéb funkciója miatt, hiszen nagyon hasznosak tudnak lenni, főleg egy blogger életében. Az egyik ilyen általam kedvelt funkció a legnépszerűbb könyvek listája, mely az aktuális legolvasottabb könyveket mutatja meg. Ezt viszonylag sűrűn szoktam követni, pláne régebben, mikor heti körlevélben értesültünk arról, mi volt az adott hét top 10 legfelkapottabb könyve. Viszont mindig is kíváncsi voltam, melyek azok a regények, melyeket már a legtöbb molyos felhasználó olvasott, vagyis a legolvasottabb, legtöbbet csillagozott könyvekre voltam kíváncsi. Nem olyan rég végre felfedeztem ezt a funkciót, és gondoltam, kicsit kielemzem itt a blogon.

Első hét helyen a Harry Potter-sorozat hét része.

Méghozzá részek szerint, ugyanis a legeslegtöbbet olvasott regény a Bölcsek köve, ezután a Titkok kamrája, és így tovább. Az első rész olvasottsága jelenleg (a poszt írásakor) 15 234, ami valljuk be, nem kevés, ahhoz képest, hogy egy magyar közösségi oldalon vagyunk, nem pedig egy nemzetközin, például a Goodreadsen. A Titkok kamrája 13 600-on áll, az Azkabani fogoly 12 901. A többi rész is mind tízezer felett van, a hetedik is 10 939. Azt hiszem, talán nem annyira meglepő egyikünk számára sem, hogy a Harry Potter a Molyok kedvence, és a legtöbb magyar olvasó ember egyik fő vesszőparipája. “A legolvasottabb könyvek Molyon” olvasásának folytatása

On Sai: Esővágy

onsai-esovagy-pdfNagyon vártam már, hogy végre én is sort keríthessek On Sai karácsonykor megjelent novelláskötetére, hiszen mióta megláttam, azóta tudom, hogy nekem ezt bizony el kell olvasnom. Még annak ellenére is, hogy már tényleg csak különleges alkalmakkor veszek fantasyt a kezembe. Ez pedig pont egy ilyen remek alkalom volt.

Nem mondom, hogy minden novelláért ugyanolyan hévvel lelkesedtem, mert akkor hazudnék. Viszont voltak olyan történetek, melyektől hátast dobtam, vagy éppen olyan szinten lenyűgözött, hogy ismét hatalmába kerített az a “de jó, hogy könyvimádó ember vagyok, mert ha nem lennék, ilyen élményekről maradnék le” érzés. A Scar-novella olvasása után pedig rögtön kedvet kaptam a Szivárgó sötétség-sorozathoz, na nem mintha eddig ne terveztem volna elolvasni (végül is, rajta van az idei alternatív várólistámon, szóval nagy valószínűséggel sort kerítek rá még az év folyamán). “On Sai: Esővágy” olvasásának folytatása