Annyira imádtam a múltkori posztot, amelyben a regények utolsó mondatait gyűjtöttem össze, hogy meg kellett csinálnom a folytatást is. De ezúttal nem a többi regény utolsó mondatát, hanem ugyanazok a regények első mondatát kerestem meg, és írtam ide be. Ami számomra nagyon meglepő volt, hogy milyen sok első mondat maradt meg az emlékezetemben (mert természetesen csak azokról a könyvekről írok, amelyeket jómagam is olvastam). Például itt van Paulo Coelho Tizenegy perc című műve, amit már nyolc éve, még javában gimnazistaként olvastam, mégis mikor elővettem a könyvet és megnéztem az elejét, azonnal beugrott az a nagyon ütős első mondat. A Harry Potteré szintúgy, pedig azt még fiatalabb koromban, 13 évesen olvastam. Szóval számomra nagyon izgalmas volt ez a poszt megírása, még talán izgalmasabb, mint az előző poszté. Hihetetlen, mennyire jól előrevetítik a regények első mondatai a történet további mondanivalóját.
George Orwell: 1984
“Derült, hideg áprilisi nap volt, az órák éppen tizenhármat ütöttek.”
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
“Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség.”
Charlotte Bronte: Jane Eyre
“Aznap szó sem lehetett a délutáni sétáról.”
Janne Teller: Semmi
“Semminek sincs értelme.
Ezt régóta tudom.
Ezért semmit sem érdemes csinálni.
Erre most jöttem rá.”
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
“Scarlett O’Hara nem volt szabályos szépség, de ezt a férfiak aligha tudták megítélni, ha leányos bája annyira elbűvölte őket, mint a Tarleton ikreket.”
Agatha Christie: Tíz kicsi néger
“Egy dohányzók számára fenntartott első osztályú fülke sarkában Wargrave törvényszéki bíró szivarozott. ”
Paulo Coelho: Tizenegy perc
“Volt egyszer egy örömlány, akit Mariának hívtak.”
John Green: Csillagainkban a hiba
“Életem tizenhetedik telén anyám úgy döntött, hogy depressziós vagyok, feltehetőleg azért, mert ritkán mentem ki a házból, sok időt töltöttem ágyban, ugyanazt a könyvet olvastam újra és újra, ritkán ettem, és bőséges szabadidőm nem csekély részét annak szenteltem, hogy a halálról gondolkozzak.”
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat
“SOSEM TŰNŐDTEM AZON, hogyan fogok majd meghalni − bár az utóbbi hónapokban lett volna rá okom.”
Suzanne Collins: Az éhezők viadala
“Felébredek, hideg mellettem az ágy.”
J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
“A Privet Drive 4. szám alatt lakó Dursley úr és neje büszkén állíthatták, hogy köszönik szépen, ők tökéletesen normálisak.”
E. L. James: A szürke ötven árnyalata
“Bosszúsan szemlélem a tükörképemet.”
Sylvia Plath: Üvegbura
“Furcsa, fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban.”
Szabó Magda: Abigél
“A változás, ami életében bekövetkezett, annyi mindentől megfosztotta, mintha bomba pusztított volna az otthonában.”
Lakatos Levente: A tiltás gyönyöre (Szigor I.)
“Ez a lánybúcsúk éve!”
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet
“A bútorszállítók kora délután végeztek is, úgyhogy egyedül maradtam az új szobámban, a világ legnagyobb rumlijának a kellős közepén. .”
2 gondolat “Népszerű regények legelső mondatai” bejegyzéshez