Böszörményi Gyula “megberetválta” az olvasó agyát

boszormenyigyulaMár zengtem ódákat Böszörményi Gyuláról, a tehetségéről és az Ambrózy báró esetei című trilógiájáról itt a blogon, de a dicséretáradatból sose lehet elég, ha elolvassuk a félkarú magándetektívről szóló könyvek valamelyikét. Ez esetben pedig egy rövidke “kettő és feledik” kötetről van szó, amit nyugodtan mondhatnánk meglepetéskötetnek is, hiszen fogalmam sem volt, hogy Böszörményi úr tervez egy ilyet a könyvhét alkalmából. De hát egyáltalán nem panasznak szánom, sőt, ennél kellemesebb meglepetést nem is okozhatott volna az író, hiszen mostanra már méltán híressé vált trilógia megérdemel egy ilyen kis kiegészítő kötetet. Az olvasók legnagyobb örömére.

Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, milyen ürességet töltött be azzal Böszörményi a magyar kortárs irodalomban, hogy ennyire valósághűen, valós személyekkel ábrázolja a korabeli Magyarországot, és épít köré egy kitalált sztorit. Oké, mondhatjuk azt, Fábián Janka is hasonlóan munkálkodik, mégsem érzem, hogy a nyomába ér Böszörményinek, ugyanis Fábián inkább csak elvétve, mellékesen említ pár magyar történelmi személyiséget, míg Böszörményi ezekre a személyekre építi fel az egész sztoriját. Szóval tényleg nem csodálom, hogy mennyire közkedvelt sorozat lett ez, meg is érdemel minden elismerést.  Viszont ennek a kisregénynek – hiába is imádom, csodálom, tisztelem, rajongok – megvoltak a maga hibái. Pontosan csak egy hibája volt, amiért le is kellett vonnom egy pontot, hogy túlságosan rövidnek bizonyult. Bizony. Szerintem ezt a sztorit egy 200-300 oldalas teljes értékű regényben kellett volna megvalósítani, olyan kaliberű volt a krimiszál. Ez persze vehetjük dicséretnek is, hiszen tényleg úgy gondolom, megérdemelt volna egy hosszabb terjedelmű regényt is ez az ötlet. De érthető, elsősorban a trilógia év végén megjelenő, befejező kötetével kell foglalkozni, amit jómagam már annyira várok, hogy szavakkal elmondani nem lehet. 

Viszont ahogy már említettem, ez a rejtélyes krimiszál bizony olyannyira ütősre sikeredett, hogy talán tréfásan azt mondhatom, az író bizony “megberetválta” az agyunkat. Tényleg Agatha Christie regénybe illő krimi volt ez kéremszépen, és pont ezért sajnálom, hogy egy kettő és feledik kötetbe kellett ezt elsütni. És most, hogy elolvastam, csak még jobban várom a befejező részt – gondolom, nem vagyok ezzel egyedül.

Külön meg kell még említenem, Vámbéry Ármin szerepeltetése számomra hátborzongató volt, hiszen abban a városban születtem, ami a nevéhez nagyban kötődik, emellett abba a gimnáziumba jártam nyolc évig, ami róla kapta a nevét. Így aztán szívmelengető, de egyben félelmetes is volt élő, húsvér szereplőként pont róla olvasnom, csakúgy, mint múltkor is, a Rudnay-gyilkosságokban, pedig ott csak említésre került.

boszormenyi-gyula-beretva-es-tor-pdf

MEGJELENÉS: 2016
OLDALSZÁM: 88
KIADÓ: Könyvmolyképző
ÉRTÉKELÉSEM: 4/5

1900 verőfényes őszén Budapest székesfővárosa a mesés Perzsia uralkodóját látja vendégül. Muzaffer ed-din Qajar egész udvartartásával utazgat Európában, két marokkal szórva a pénzt és a kitüntetéseket. A magyar fővárosban négy kellemes napot szándékozik tölteni, amiről a sajtó részletesen be is számol, ám még a szemfüles firkászok sem találnak magyarázatot néhány érthetetlen történésre.
Vajon a perzsa uralkodó Budapestre érkezvén miért azt tartja a legsürgetőbbnek, hogy fehérneműt vásároljon? Mi oka lemondani első napján szinte minden programját, és elzárkózni attól, hogy az ország legfőbb méltóságaival találkozzék? Rudnay Béla rendőrfőkapitány vajon miért zárja le légmentesen a Hungária nagyszállót, ahol a sah és kísérete lakik, és mi lehet a magyarázata annak, hogy a személyzet kísértetjárásról pusmog?
Mikor Vámbéry Ármin, a híres Kelet-kutató és Ambrózy Richárd báró is a szállodába siet, már mindenki sejtheti, hogy a háttérben sötét erők munkálkodnak – pedig Hangay Mili kisasszony még csak eztán érkezik! Egy újabb, megtörtént eseményeken alapuló Ambrózy-ügy, ami A Rudnay-gyilkosságok-ban épp csak említésre került, ám most végre elmeséltetik!

Reklámok

A VÉLEMÉNYED NE TARTSD MAGADBAN!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s