Andy Weir: A marsi

andy-weir-marsi-mentoexpedicio-pdfMEGJELENÉS: 2014
OLDALSZÁM: 360
KIADÓ: Fumax
ÉRTÉKELÉSEM: 4/5

Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg.
Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne.
Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”.
De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez?

Annyi ember áradozik erről a könyvről! És még annál is többen a filmről! Így hát nem volt kérdés, hogy nekem is el kell olvasnom ezt a regényt, fel is raktam a várólistacsökkentős kihívásra, Az üvegbura után pedig mindjárt rá esett a választásom. És hogy mennyire győzött meg? Hát, maradjunk annyiban, értem én ezt a nagy felhajtást körülötte, mert tényleg csodás ötlet és még annál is jobb kivitelezés, csak éppen a sci-fi még mindig nem az én műfajom.

Pedig először igazán élveztem, hogy végre a tudós énemet is hasznosíthatom az olvasásnál, hiszen hasonlóan a főszereplőhöz, Mark Watney-hoz, jómagam is növényekkel foglalkozom, s bár én nem botanikus, hanem növényfiziológus vagyok, de Mark életbemaradásához sem növényrendszertani ismeret kellett (ezért nem is értem, hogy miért pont egy botanikust kellett felküldeniük, helyette inkább küldhettek volna egy hozzám hasonló növényélettan-szakértőt, de meglehet, Amerikában ezek a szakelosztások mást takarnak, mint nálunk). Szóval elhihetitek, élveztem, hogy végre kicsit hasznosíthattam az egyetemen tanultakat, és nemcsak a növényekkel kapcsolatban, hanem az emberélettanhoz és a kémiai részekhez is konyítottam. Csak sajnos rá kellett jönnöm, hogy a kezdeti lelkesedés nem sokáig tart, ezek a dolgok egy idő után unalmassá válnak, és a szabadidőmben jobban szeretek olvasni olyan dolgokról, mint az emberi kapcsolatok, az emberek lélektana és a többi hozzá kapcsolódó dolog, melyekkel a tanulmányaim során nem sűrűn van lehetőségem találkozni. Ezért vártam és élveztem legjobban azokat a részeket, amikor Mark vagy a legénység egymás közti kapcsolatairól volt szó (például hogyan reagáltak az űrhajósok, mikor megtudták, Mark él, vagy milyen lehetett, mikor végre mindenki beszélhetett a családjával és az otthoniakkal).

De amúgy maga az ötlet tényleg zseniális, hogy egy ember véletlenül ott marad a Marson, mert halottnak hiszik, aztán pedig egy egész bolygó indul a segítségére, hogy megmentsék ezt az egyetlen embert. És ahhoz képest, hogy Andy Weir elsőkötetes író, a kivitelezés is szuper, abszolút nem érezni a regényen az elsőkötetesek hibáit és bénázásait. Ami pedig hatalmas pozitívum, hogy remek humorral megírt könyv, én tényleg imádtam ezt a fajta stílust, ezeket a poénokat és sokszor már-már szarkasztikus részeket.

Még nem, nem láttam a filmet, de ezek után természetesen sort kerítek rá. Így utólag átgondolva talán jobb lett volna rögtön a filmmel kezdeni, és kihagyni a regényt, ugyanis a science fiction olvasását valahogy még mindig nem tudom igazán megszeretni. De tudjátok mit? Nem bántam meg, hogy elolvastam. Mert ez a nagyszerű humor meg stílus szerintem egy filmen keresztül se jön így át, mint ebben a regényben. Szóval annak ellenére, hogy nem sikerült teljesen beleszeretnem a könyvbe, attól még tényleg bátran ajánlom mindenki figyelmébe, sci-fi rajongóknak meg aztán kötelező olvasmány.

 

Advertisements

A VÉLEMÉNYED NE TARTSD MAGADBAN!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s