Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok

boszormenyi-gyula-rudnay-gyilkossagok-pdfMEGJELENÉS: 2015
OLDALSZÁM: 560
KIADÓ: Könyvmolyképző
ÉRTÉKELÉSEM: 5/5

1900 ősze. Budapest székesfőváros a perzsa sah látogatására készül. A titokzatos keleti uralkodó teljes udvarházával egyetemben járja be Európát, mindenhol rendkívüli érdeklődést, sőt rajongást váltva ki. Rudnay Béla rendőrfőkapitányt azonban egészen más nyomasztja: kereken hét olyan gyilkossági ügy aktája hever az asztalán, amit a legkiválóbb detektívjei sem voltak képesek felderíteni. Az eltűnt Hangay Emma kisasszony megtalálására tett kudarcos kísérlet után Ambrózy báró elvállalja eme különös eseteket, melyek teljességgel érthetetlenek. Vajon a ferencvárosi szatócs miért ölte meg a Bécsből öngyilkossági szándékkal Budapestre érkező festőt – a frissen alkalmazott cselédlány miért mérgezte meg úrnője édesanyját, akit addig sohasem látott – a hamburgi kémiatanár miért utazott Triesztbe, hogy ott a vonaton lelőjön egy általa sohasem látott, tízéves kisfiút – és a pesti kocsmárosnak ugyan mi oka lehetett vidékre ruccanni, hogy aztán a puszta közepén meggyilkoljon egy idős cselédasszonyt? A minden lében kanál Hangay Mili kisasszony és az ő morc bárója nyomozásba kezd, nem tudván, hogy életük máris veszélyben forog.
A Leányrablás Budapesten című, nagysikerű regény folytatásában a szerző tíz valóban megtörtént, a korabeli sajtó által dokumentált esetre igyekszik fényt deríteni, miközben e szép, izgalmas, békebeli korban valóban élt személyek és valós helyszínek sorát szerepelteti. A nyomozás csak most veszi igazán kezdetét!

Szeretném megemelni a képzeletbeli kalapomat Böszörményi úr előtt. Ugyanis nem tudom szavakkal kifejezni az elismerésemet, olyan csodás regényt alkotott az író. Mióta megkaptam a könyvet, azóta dicsérem úton-útfélen minden ismerősömnek. Először is a gyönyörű kivitelezést, azaz a borítót, melynél szebbet el sem tudnék képzelni, de belülről is ugyanilyen szép a regény az egyedi betűtípusával és a fejezeteknél használt fejléccel. Mióta pedig belefogtam az olvasásába, csak ömlengeni tudok arról a zsenialitásról, melyet az írónak sikerült megalkotnia. 

Tudjátok, hogy már az első részt is imádtam, de ezt a részt meg aztán tényleg. Igen, elismerem, nagyon lassan olvastam, majdnem két hétbe is beletelt, míg a könyv végére értem, de pont amiatt tudtam csak csigatempóval olvasni, hogy kiélvezzem minden részét, minden egyes részletét. Mert az író bizony minden apróságra kitért, a lábjegyzetekben szépen elmagyarázta nemcsak azokat a szavakat, melyek kevésbé érthetőek a régiességük vagy éppen idegen eredetük miatt, hanem a valós személyekről is csempészett bele leírást, háttérinformációt. Mert bizony ám, ahogy a fülszövegben is olvasható, tulajdonképpen az egész történet valós lábakon áll, a legtöbb személy valóban létezett a helyszínekről már nem is beszélve, de a gyilkosságok is megtörtént esetek. És ezek köré épített Böszörményi egy igazán remek kitalált történetet, amiért én tényleg csak csodálni tudom őt. Igazi hiánypótló regény ez a magyaroknak, és tényleg mindenkinek el kellene olvasnia.

pozsony-terkep-1899

Személy szerint én nagyon sokat tanultam ezekből a visszautalásokból, idegen szavakból, leírásokból. Megismertem például a sparhelt szó eredetét, hiszen hiába használjuk sokat, sose tudtam, pontosan mit jelent. De ugyanígy megismerhettem sok korabeli szokást, valós helyszínt és eseményt, melyekkel amúgy nem voltam tisztában. Repestem az örömtől, mikor megláttam, hogy mindjárt az első fejezet Pozsonyban játszódik, és megismerhetem fővárosunk akkori formáját, de ugyanígy megdobbant a szívem, mikor a regényben egy említésre ugyan, de felbukkant Vámbéry Ármin is, régi iskolám névadója. Tényleg úgy éreztem magam, mintha visszarepültem volna az időben, a szereplőkkel éltem és álmodtam, és hatalmas nagy koppanás volt, mikor véget ért a könyv, és nem tudtam azonnal folytatni, pedig szerettem volna.

Ambrózy Richárd báróba beleestem, mint egy cserfes kamaszlány a fiújába. Igen, egy félkarú, nőket lenéző, állandóan bunkóskodó karakter lett az új könyves álompasim. Bizony ám, mert mindez csak a rút felszín. Imádtam, egyszerűen imádtam Hangay kisasszonnyal folytatott csetepatékat, a “majdnem csók” jelenetet pedig egyszer még vissza is kellett olvasnom, annyira jó volt. És ismét minden elismerésem az írónak a feminizmusért való kiállásáért, a kor képmutató erkölcsösségének a kritizálásáért, tényleg remekül ábrázolta mindezt.

Tulajdonképpen annyi mesélnivalóm lenne a könyvvel kapcsolatban, hiszen annyiszor csillant fel a szemem olvasás közben egy-egy kósza gondolat miatt. De ha mindent lejegyzeteltem volna, akkor még tovább tartott volna az olvasás, és akkor ez a poszt is minimum egy kisregény hosszúságú lenne. Vélemények helyett inkább gyorsan vegyétek meg és olvassátok el a könyvet, hogy ti is átéljétek ezt a csodát.

Több infó a regényről ide kattintva.

Reklámok

2 thoughts on “Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok

  1. Egyben elolvastam a 2 részt, és talán még tetszett is a végéig, ha ott véget ért volna! Klassz volt, ahogy időben a két fél-lánytestvér története kezdett összeérni, de ott nálam elszakadt a cérna, mikor már ugye teljes gőzzel drukkolsz a nagy “family reunion”-nek, meg hogy Ambrózy összejöjjön már a kis cserfes főhősünkkel, akkor egyszercsak abbahagyja az író, hogy akkor ő most elmegy 3.részt írni (könyörgöm, nem lehetett volna egyszerre???), 1) mert simán elfelejtem a történéseket mire vmikor kijön a 3.rész, 2) piszok erőltetett lett egy szempillantás alatt azzal, hogy mikor már nem kellett volna alakoskodnia a nagyobbik csajszi akkor is hazudott mint a vízfolyás, Ambrózy meg elkezd “urizálni” neki/nekik, totál cserben hagyva kis hősnőnket, és amikor egyszerűen csak annyi kéne, hogy összehozza őket, mégha nem is pontosan tudja, max.sejti a nővér kilétét, nem, dehogy hozza össze őket! Még véget érne a sztori és nem lehetne a ma szokásos 3 bőrt lenyúzni róla!!!
    Szóval sajnos nálam a vége mindent, de mindent elrontott!
    Pedig a Casablanca-val szólva:”ebből egy gyönyörű barátság lehetett volna”

A VÉLEMÉNYED NE TARTSD MAGADBAN!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s