MEGJELENÉS: 2015
OLDALSZÁM: 392
KIADÓ: Könyvmolyképző
ÉRTÉKELÉSEM: 5/5
A túlsúlyos Márk mindennél jobban vágyik rá, hogy végre igazán szeressék. Mégis, azt hiszi, hogy a súlya miatt nincs joga a szerelemre. Elkeseredésében finomságokba fojtja bánatát.
Vajon a csupaszív srácra rátalálhat a nagy Ő?
Képes lesz elfogadni önmagát?
Olivér profi úszó, ám doppingbotrányba keveredik, eltiltják a versenyzéstől, és darabjaira hullik az élete. Azt sem tudja, mit hoz a holnap, a szerelemre gondolni sem mer.
Újjáépíthetjük a nulláról az életünket?
Rátalálhatunk az igazira akkor is, ha nem keressük?
A két fiú közös munkahelyen kezd el dolgozni. Előbb megismerik egymást, aztán a titkaik is felszínre bukkannak. De kialakulhat köztük több, mint barátság? Vagy csak a külső számít?
Van egy pont, amikor az ész a szív útjába áll…
Nehéz erről a regényről írnom, mert tudjátok, elég közeli kapcsolatban állok a szerzővel, és a regény születéséről is többet tudok, mint egy átlagos olvasó. Mindenesetre megpróbálom objektíven elmondani a véleményemet, mert függetlenül a személyes kapcsolattól, nekem bizony nagyon bejött a történet.
Azt ugye a Cover Reveal során írtam, hogy eredetileg Szivárvány körös regény az utolsó pillanatban Rubin pöttyös lett, melynek személy szerint nagyon örülök, hiszen nem szabadna különbséget tenni férfi-nő és férfi-férfi szerelem közt. Másrészt pedig annyira érződik rajta az a klasszikus New Adult feeling, főleg a regény első felében, hogy abszolút nem tudatosult bennem, igazából két srác egymásra találása tárul a szemünk elé. Ugyanúgy “beleszerettem” az olvasás során a homoszexuális Olivérbe, mintha egy klasszikus könyves álompasi lenne, és ugyanúgy bele tudtam képzelni magam Márk helyzetébe is. Szóval a New Adult műfaj kedvelői szerintem nagyon fogják szeretni ezt a regényt.
A történet egyediségét az adta, hogy magyar környezetben, pontosabban Budapesten játszódik, és szerény véleményem szerint Magyarországon játszódó NA-könyvektől nincs jobb a világon. Kár, hogy az ilyen ritka, mint a fehér holló. A szerző pedig annyira tökéletesen hozta azt a fajta magyaros hangulatot, amiért szeretek magyar íróktól olvasni, hogy öröm volt falni a sorokat. Budapesteik pedig külön imádni fogják, hiszen Tibor nagy hangsúlyt fektettet Pest utcánainak, hangulatának leírására.
A sztori egyébként két szemszögből lett írva, Olivér és Márk szemszögéből egyes szám első személyben, így mindkét fiú gondolataiba beleláthatunk, és ez csak még élvezetesebbé teszi az egészet. Főleg Olivér esetében, aki a regény folyamán nagy karakterfejlődésen megy keresztül, de maga Márk is sokat változik.
Szeretném tudni, milyen érzés, ha engem is viszont szeretnek. Együtt akarok aludni valakivel, a karjaiban megnézni egy nyamvadt filmet, együtt főzni, és minden ostobaságot csinálni, amit a szerelmespárok szoktak. Te itt vagy nekem, és tudod, mennyire fontos vagy, de akkor is, szükségem van egy férfira. Érted mire gondolok?
Aki olvasta a szerző első regényét, az tudhatja, hogy Tibor nagyon szeret kemény, már-már tabutémákról írni, viszont aki olyan erős, szélsőséges és polgárpukkasztó történetre számít, mint a Fogadj el!, azt el kell keserítsem. Ez a könyv is hemzseg a komoly, már-már tabunak számító dolgoktól, csak sokkal finomabban, sokkal kidolgozottabban jelenik meg, az olvasónak észre kell venni, és nincs a képébe tolva. Ebből is látszik, mennyit fejlődött az író. S azt hihetnénk, fő téma a homoszexualitás, a coming out és a “jajj istenem, meleg vagyok, mit tegyek”-szindróma, de nem, ez a téma is nagyon elrejtőzik, tényleg sokszor nem venni észre, hogy két srácról olvasunk.
Na és akkor jöjjön a szex… Igen, mivel a legtöbb New Adult regényben van egy vagy két szexjelenet, természetesen a műfajhoz hűen itt sem lett kihagyva. Nyilván lesznek olyanok, akiket ez fog zavarni, de akik kicsit is nyitottak, azok élvezni fogják, hogy megismerhetnek egy másfajta szeretkezést is, mint a szokásos férfi-nőit. Szóval nem kell ettől megijedni.
Tehát összeségében az NA-fanoknak tudom nagyon, de nagyon ajánlani a regényt. Mint mondtam, nagyon sok fontos témát érint a történet, és remek karakterekkel is dolgozott az író. A mellékszereplők közül Viki és Botond a kedvencem, és aki erős utálatot váltott ki belőlem, az Dorina volt, ennek ellenére mégis nagyon örülök, hogy szerepet kapott. Szóval olvassátok el, tényleg nagyon megéri.
Ez mind szép meg jó, elhiszem neked, hogy jó a regény, de azt nem fogom agyilag, ha egyszer a Kiadónál direkt van egy megkülönböztető színkód rendszer, akkor miért rúgják fel? Csak azert hogy vigyék a homokos regényt is? Mert nem biztos hogy mindenki szerint tökmindegy kivel kefélek: másneművel, azonos neművel, gyerekkel, halottakkal, állatokkal vagy az elektromos fűkefével. Van aki előre szeretné tudni, mire számíthat!
A kiadóvezető így látta jónak.
Viszont azért ne vedd egy kalap alá a melegszexet a pedofilszexszel vagy az állatszexszel, mert ezek nagyon nem egy szinten vannak.
Hittem neked, hogy jó ez a könyv, megrendeltem a könyvet, megkaptam. A borítóját nem szeretem, mert annyira direkt, hogy az már fáj. A romantikus történeteknek jól állnak a karakterekkel díszített borítók, de itt majdnem megfulladok a harsányságától, de ez egyéni vélemény, nem kell komolyan venni, látom, hogy másoknak mennyire bejövős.
A könyv kapkodós, a szöveg meg egy iskolai fogalmazásra emlékeztet. Úr Isten, nem kérek szépirodalmi körmondatokat, de az igénytelenség olyan benyomást kellet, mintha ennek a könyvnek nem is lenne szüksége rá, mert majd a téma mindenért kárpótol. Ráfogtam az íróra, hogy nem tud fogalmazni. Tényleg nem tud, mert olyan didaktikus, ritmustalan, suta az egész, hogy ezen mit lehet javítani? A tartalom majd kárpótol, mert az írónak van témája, ez a lényeg.
Az egész történet lapos. Százszor jobb meleg történeteket olvastam amatőröktől, de az írók nem írnak sok heteroszexuális történetet, mert vagy nem vállalják a témát vagy nem tudnak vele foglalkozni? Nekünk meg jut ez, a maradék. Az igénytelenség teljességével, hogy a jövőben még kevesebb melegirodalom legyen Magyarországon, mert ha ez ilyen, akkor minek? És még a csapból is ez folyik. Nem a pénzt sajnálom a könyvért, amit kiadtam, hanem hogy ennyin képesek hazudni az írónak és egymásnak, amikor támogatják ezt a szintet. Sokkal jobban kellene csinálnia, miért kell mindent ráhagyni?
Értelek, hogy mire akarsz utalni, de szerintem ez a regény sem rosszabb fogalmazásban a többi New Adulttól. Nyilván én is olvasok magasabb nyelvezetű regényeket, sőt, évente 6-7 szépirodalmi mű is bekerül az olvasási listámba, de műfajához mérten szerintem abszolút elfogadható. A történet pedig egyáltalán nem rossz, én azt kifejezetten szerettem, de ez már ízlések kérdése. Sajnálom amúgy, hogy nem tetszett, főleg, mert miattam rendelted meg.
Abban viszont egyetértek, a borítója nekem sem nagyon tetszik :(
Bocsánat, a heteroszexuális az homoszexuális akart lenni, elírtam.
Szerintem jó könyv volt! Teljesen mindegy milyen neműek szeretnek egymásba, a történet jó. :)