Megidézve #19 – 1956 emlékére

idezve– Mi az, berezeltél? – kérdezte, pedig az ő torkában is egy jókora gombóc volt.
– Nem, dehogy! – felelte András. – Csak… fázom. De nem tudom, hogy képes leszek-e lelőni egy embert. Még ha orosz is vagy ávós.
– Előbb talán el kéne találnod – kuncogott Balázs a bátyja remegő kezére célozva. András elpirult, és Balázs felé fordult.
– Mi lenne, ha csak rájuk ijesztenénk? Vagy ha csak a kocsijuk kerekét lőnénk ki. Akkor nem tudnának továbbmenni, és foglyul ejthetnénk őket.
– Jól van – mondta Balázs, miután egy darabig a bátyja szemébe nézett. – Ezt fogjuk tenni. Csakhogy…
– Csakhogy? – kérdezte András némi aggodalommal a hangjában.
– Csakhogy a tankoknak nincs kerekük, te pupák – mondta Balázs, és tiszta szívből kacagni kezdett.

(Fábián Janka: Emma lánya)

Advertisements

A VÉLEMÉNYED NE TARTSD MAGADBAN!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s