Jessica Park: Flat-Out Love – Szeretni bolondulásig

flat-out-loveMEGJELENÉS: 2013
OLDALSZÁM:  382 oldal
KIADÓ: Könyvmolyképző
ÉRTÉKELÉSEM: 4/5

A srác magas volt, legalább száznyolcvan centi, szőkésbarna haja a szemébe lógott. Pólóján az a felirat állt: Nietzsche a haverom.
Íme, Matt. Julie Seagle kedveli őt. Nagyon is. De ott van még Finn. Akibe Julie teljesen belezúgott.
Bonyolult? Kínos? De még mennyire.
Julie nemrég költözött Bostonba, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait: mégis honnan tudhatta volna, hogy édesanyja régi jó barátnőjének családjánál fog kikötni? Csak ideiglenesen akart megszállni náluk. Arról szó sem volt, hogy fontossá válik a Watkins család számára, vagy hogy beleszeret az egyik fivérbe. Pláne nem abba, amelyikkel még egyszer sem találkozott személyesen. De hát számít ez? Finn megérti őt, jobban, mint valaha bárki. Ők ketten egy hullámhosszon vannak.
De a szerelem – és annak mindenféle csavaros, bonyolult változata – mindig tartogat meglepetéseket. És soha senki nem ússza meg sértetlenül.

Nagyon nagy bajban voltam ezzel a könyvvel az elején. Volt mikor majdnem a földhöz csaptam mérgemben, gondolván, ennél idegesítőbb könyvvel még életemben nem találkoztam, pedig ugye olvastam már egy-két regényt a huszonegy évem alatt. Egyszerűen olyannyira nem jött át az a fajta, számomra egyáltalán nem vicces humor, hogy még kínomban se tudtam röhögni rajta. Aztán a könyv felénél mindez hirtelen megváltozott. És bár örültem volna neki, ha végre lepontozhatok meg agyonkritizáhatok egy könyvet a sok-sok ömlengéstenger után, most azonban mégis dicsérnem kell.

Tulajdonképpen ez nem egy New Adult-regény. Igaz mi igaz, egyetemisták benne a főszereplők, nem pedig gimisek, de a kissé tinis stílus miatt abszolút nem mondanám NA-nak, sokkal inkább Young Adult-nak. Tudom, mindenhol NA-ként sorolják be, én azonban a címkéhez is inkább YA-t adnék. Mert hát ugye megtehetem :D Egyszóval ne számítson senki a tipikus Rule és Easy-féle fordulatokra, leírásokra, mert akkor nagyon csúnyán csalódni fog. Ez egyáltalán nem olyan regény.

A történet úgy kezdődik, hogy Julie a főiskola miatt Bostonba utazik, ahol az édesanyja már jóelőre kibérelt egy lakást. Ám ez a lakás nem létezik, egy csaló csúnyán átvágta őket, így a lány fedél nélkül marad. Az anyuka egy mentőötlettel áll elő, miszerint egy régi főiskolás barátnője szívesen befogadná őt Bostonban átmenetileg, míg meg nem oldódik a lakásproblémája. Így kerül be Julie a Watkins család különös életébe, ahol első látásra senki nem tűnik normálisnak. Persze a lány ekkor még nem tudja, hogy mi is húzódik pontosan a háttérben…

Matt nem tipikus álompasi. Bár viszonylag jól néz ki, de gáz pólókat hord és igazi otthonülős kockafej. Julie barátként tekinti őt, amíg a másik fivér, a kalandos életű Finn, kivel eddig csak az interneten keresztül chatelt, kezdi belopni magát a lány szívébe. És akkor ott van a harmadik testvér, a tizenhárom éves Celeste, aki nem éppen a korához megfelelően viselkedik. A szülők pedig mintha nem lennének önmaguk. Tehetős létük ellenére csak biciklivel vagy gyalog közlekednek, nem járnak étterembe, kirándulni, szórakozni. Julie pedig elhatározza, hogy kideríti, mi is történik valójában a háttérben, miközben a saját apjával is problémái akadnak.

Tulajdonképpen jómagam már jóval előtte kitaláltam az egész rejtélyt, mint ahogy azt kellett volna, de még ez se vont le a regény második felének az olvasási élményből szinte semmit. Nagyon pörgősre siekerült minden, nem unatkoztam, faltam a sorokat. Minden szinte lelkizés nélkül zajlott, nem voltak hosszú érzelmi leírások, mégis az érzelmek voltak azok, melyek igazán jóvá tették a történetet. Végre egy remek példa arra, hogy csöpögős, Coelho-féle leírások nélkül is lehet érzéseket közvetíteni.

Kedvenc jelenetem egyértelműen a szilveszteri részegen telefonálós rész volt, ahhoz a párbeszédhez a könyv elolvasása után is vissza kellett lapoznom és ismét elolvasnom. Annak ellenére, hogy az elején mennyire nem tetszett a könyv és Julie humora, végül eléggé megkedveltem a lányt.

Mindenképp remek élménnyel lettem gazdagabb, hogy elolvastam ezt a regényt, kezdeti fujjolások ide vagy oda. Ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit különlegeset, a szokásostól eltérőet akar a kezébe venni – itt aztán nem lesz tipikus tetkós rosszfiú és okos ártatlan lány párosítás, annál viszont sokkal hétköznapibb, emberibb dolgok.

Reklámok

One thought on “Jessica Park: Flat-Out Love – Szeretni bolondulásig

A VÉLEMÉNYED NE TARTSD MAGADBAN!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s