Jay Crownover: Rule

RuleMEGJELENÉS: 2013
OLDALSZÁM:  364 oldal
KIADÓ: Ulpius-ház
ÉRTÉKELÉSEM: 4/5

Shaw Landon attól a pillanattól fogva szerelmes Rule Archerbe, hogy meglátta őt.
A lányt nem taszítják piercingjei, tetoválásai és vad természete. Noha tisztában van vele, hogy Rule nem hozzá való, szívének nem tud parancsolni.
Rule tökéletes ellentéte mindannak, amit Shaw, a tiszta lelkű orvostanhallgató képvisel.
Egy olyan fenegyereknek, mint Rule Archer, Shaw Landon egy beképzelt királykisasszony – és nem utolsó sorban halott ikertestvére ex-barátnője. A lány mások szabályai szerint él, Rule csakis a saját feje után megy. Nincs ideje a Shaw-féle jóravaló, rendes lányokra, még akkor sem, ha ő az egyetlen, aki igazán ismeri őt.
De a rövid szoknya, a túl sok pohár születésnapi koktél és a megvallott titkok egy olyan estéhez vezetnek, melyet egyikük sem tud feledni.
A párnak most azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy egy olyan lány, mint Shaw és egy olyan fiú, mint Rule hogy tudnak együtt maradni anélkül, hogy tönkretennék szerelmüket, vagy ami még rosszabb… egymást.

Végre! Minden hibája ellenére végre találtam egy jó NA könyvet, ami A soha határa és az Easy után elfoglalja a harmadik helyet a képzeletbeli toplistámban, és nagyjából vetekszik a Pokoli erény c. könyvvel (a tavalyi New Adult-toplistámat ide kattintva megtekintheted). Pedig voltak ám hibái és idegesítő momentumai a regénynek, sőt, Rule-t se nekem találták ki, mégis élveztem a történetet valami megmagyarázhatatlan ok miatt, amire még én se jöttem rá.

Tulajdonképpen egy olyan NA-regényről beszélünk, amelyben megtalálható szinte az összes klisé és közhely. Nem szokásom listát az írni az ilyenről, most mégis megteszem. Tehát:

– a főhősnő egy gyönyörű, elképesztően szexi, de tiszta és tapasztalatlan lány? Pipa

– a főhős és egyben a címszereplő egy tetkós-piercinges rosszfiú, aki egyéjszakás kapcsolatairól és dühöngő természetéről híres? Pipa

– adott egy pasi (ebben az esetben exbarát), aki levakarhatatlan és erőszakoskodik a főszereplőnővel? Pipa

– a főszereplők tragikus múlttal rendelkeznek? Pipa

– hatalmas titok, ami konfliktust okoz? Pipa

– családi problémák, meg nem értettség és kitaszítottság? Pipa, pipa, pipa

Tehát ne várjunk egetrengető egyediséget, mégiscsak egy NA műfajú könyvről beszélünk, ami azért picit korlátozza a lehetőségeket. Talán azért tetszett ennyire, mert eleve úgy indultam neki, hogy tisztában voltam ezekkel a dolgokkal – nem vártam mást, csak kikapcsolódást.

Ahogy a fülszövegből is kitűnik, Shaw egy hétköznapi lány, aki első pillanattól szerelmes lesz legjobb barátja ikertestvérébe, az agyontetovált és agyonpiercingezett Rule-ba. Az egész sztori eleve egy félreértésre alapul, ugyanis senki nem tudja, hogy Remy és Shaw egy igazi párkapcsolat helyett csak mély barátságot ápoltak. Ezzel nem árultam el nagy spoilert, hiszen mindjárt a regény elején megtudhatjuk ezt az információt Shaw gondolatai által, ám az okára csak a vége felé derül fény. Nem mondom, hogy nem lehetett kitalálni mindjárt az első pillanatban, de én csak a később, a közepénél kezdtem sejteni a dolgot. No, de térjünk vissza Shaw-ra. Tipikusan az a főszereplő, akit nagyon-nagyon szimpatikusnak és magamhoz közelinek találok. Határozott, erős nő, akinek idejekorán fel kellett nőnie és önállósódnia, így húszévesen már kellő intelligenciával és magabiztos hozzáállással rendelkezik. Szorgalmasan tanul és dolgozik, titokban pedig Rule-ról ábrándozik.

Rule valójában egy nagyra nőtt kisgyerek, aki a keménysége és magabiztos fellépése ellenére egy megsebzett, magányos és önbizalomhiányos kisfiú, aki idejekorán elvesztette ikertestvérét. A számomra borzalmas külseje ellenére is imádnivaló álompasi: vad, szenvedélyes, forrófejű, aki képes megváltozni a szeretett nőért. Tipikus New Adult-hős, ami persze nem baj.

A regény tetszetősen megírt, két szemszögből, Rule és Shaw szemszögéből bontakozik ki a cselekmény. A pasis nézőponttal sem volt problémám, szerintem az írónő kellően bemutatta és éreztette Rule gondolatait. Egyedül az időintervallumokkal volt gondom: állandóan azt sejtette Jay Crownover, hogy már több hét elmúlt, erre csak néhány nap telt el, vagy például mikor Shaw azt mondta, hogy Rule szülinapja a jövő hónapban lesz, erre eltelik rengeteg idő, valószínűleg több, mint két hónap, és csak a könyv végén tartják Rule szülinapját. Szerintem itt valahogy belebonyolódhatott a dologba.

A könyv mélypontja egyértelműen Shaw mellpiercingje és tetkókészítése volt. ÁÁÁÁÁÁ, akkora sikítófrászt kaptam, alig bírtam végigolvasni azt a részt. Ekkor csalódtam is egy kicsit Shawban – nem hiszem el, hogy egy orvostanhallgató, aki tisztában van ennek a veszélyeivel, ráadásul a visszafogott típushoz tartozik, felelőtlenül ilyet csinál. Olyan karakteridegen volt ez Shawtól. Pedig a hagyományos piercinggel nincs gondom, na de mellbimpópiercing mindkét mellébe? Ez még viccnek is gyenge…

Összességében bármilyen hihetetlen, de imádtam a regényt. A soha határától ugyan még messze áll, de mindenképp rosszabbra számítottam.

Reklámok

One thought on “Jay Crownover: Rule

A VÉLEMÉNYED NE TARTSD MAGADBAN!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s