A gyorsolvasásról, avagy amiért én nem

Még nyáron belefutottam egy-két érdekes cikkbe a gyorsolvasásról és annak elsajátításáról, s akaratlanul is megfogalmazódott a kérdés ezzel kapcsolatban: mi értelme gyorsan olvasni?

Tulajdonképpen fogalmam sincs, mi járhat azoknak a fejében, akik megírnak egy cikket olyan címmel, hogy “Tanulj meg elolvasni X mennyiségű könyvet évente”, s közben tippeket adnak, hogyan lehet minél előbb végezni egy-egy kiadvánnyal. Használd az ujjadat sorvezetőként, mert így gyorsabban tudod olvasni! Ne mondd fel magadban a szöveget, mert az nagyon lelassít! És most akkor itt a nagy kérdés: kényszerből olvasol, és próbálod megtalálni a módot, hogy minél előbb befejezd azt a “kellemetlenséget”, amit a kezedben tartasz, vagy tényleg szórakozásból falod a sorokat és engeded magad beleszippantani a történetbe? Vagy versenyt űzöl belőle, hogy egy év alatt ennyi és ennyi könyvet el tudsz-e olvasni? Netalántán könyves blogger vagy, így kénytelen leszel minimum nyolcvan, de évente legalább száz könyvet felmutatni, hogy bebizonyítsd, te aztán igazán nagy könyvmoly és szuperjó blogger vagy?

olvasas_gyorsolvasas
Nem mindenkinek kikapcsolódás…

Emberek, az olvasás szórakozás (kivétel persze a tankönyv olvasása, ugye, bár egyeseknek ez is betudható hobbinak)! Mi értelme minél több könyvet behabzsolni ahelyett, hogy inkább kiélveznénk a kevesebbet? Miért is nem olvasunk szépen lassan, a saját tempónk szerint, és éljük bele magunkat az érzésekbe, hallgatjuk meg a könyvben szereplő zeneszámokat, vagy keresünk rá egy-egy érdekességre? Mi értelme akkor is olvasni, mikor nagyon nincs kedvünk, vagy éppen szívesebben csinálnánk helyette mást? Egyáltalán miért kellene gyorsan végigszántanunk egy nekünk tetsző könyvön, amit jobb esetben elhúznánk, mint a rétestésztát, hogy tovább tartson a varázs?

Tudom, kicsit sok itt a költői kérdés, de jómagam is tanácstalanul állok ezelőtt. Ha nem botlok bele ebbe a gyorsolvasós posztba, akkor talán nem is tudtam volna, hogy ilyen létezik. Tényleg létezik, vagy csak az adott kiadó találta ki, hogy a többszörös olvasás miatt több könyv fogyjon? Tényleg vannak olyanok, akik a mennyiség miatt olvasnak, és nem azért, mert szórakoztatja őket?

Láthatjátok, én nagyon messze járok az évi nyolcvan könyvtől, már október vége van, maholnap november, és még “csak” negyvenet olvastam el. Hogy mégis hogy merészelem ezt megtenni könyves bloggerként? Hát úgy, hogy vannak ám más dolgok is az életemben, de augusztusban, mikor már nem dolgoztam és nyári szünet volt, akkor sem tudtam többet olvasni, mert nem lehet mindig, mindenhol a könyvet bújni, akármennyi időd is legyen rá.  Mélypontok pedig az olvasásban is vannak, szerintem ezt sokaknak nem kell magyarázni. Persze, olyankor pocsék egy könyves bloggerinának, hiszen nem tud kritikát írni, de hát ez van. Nem minden a látogatottság…

Egyébként, hogy ne legyek álszent, bevallom én is, hogy legtöbbször a blog miatt nem kezdek bele hosszabb könyvbe, mert akkor sokáig olvasom, és addig nincs kritika. Ezt láthatjátok most is, ugyanis éppen Dan Brown új besztszellerét bújom, amely már egy hosszabb, igényesebb regénynek felel meg, bármennyire is olvastatja magát. De azért meg nem fogom gyorsan átlapozni, hogy minél előbb gyárthassam hozzá a bejegyzést. Ez nálam nem így megy.

Ezzel a poszttal pedig senkit nem szerettem volna megbántani, sőt, egyelőre nem is tudok senkiről, aki így falja be a könyveket, ezt csak az a bizonyos cikk hozta ki belőlem. Nektek mi a véleményetek?

Reklámok

11 thoughts on “A gyorsolvasásról, avagy amiért én nem

  1. Sztem itt van egy kis félreértés: a gyorsolvasás pont a tankönyveknél, vizsgákra való felkészüléseknél segit sokat, h. több ezer oldalt ne kelljen átrágni. A másik fajta olvasás az a szórakozás amiről te irsz….

      1. Olvasási nehézségekkel küszködőknek szuper lehet, gyakorlott olvasók meg nyilván nevetnek rajta.

        Abban egyetértek, hogy a számszerűség nem minden. Még az oldalszám sem reprezentatív, mert változó a szedés, a betűméret, margó szélessége és a többi, meg különben is, az ember magának olvas, nem azért, hogy dicsekedjen a számokkal.

      2. Pontosan. Viszont vannak olyanok, akik nem dicsekedni akarnak, hanem a saját maguk által felállított rekordot akarják megugrani, ami persze nem bűn, csak nem éri meg emiatt sietni és nem élvezni az adott könyveket.

  2. Már privátban megbeszéltük, de szerettem volna, ha megjelenik kommentben is. Kimaradt ugyanis a cikkből a legfontosabb ok annak a kapcsán, hogy miért olvasnak – néha? -, gyorsan az emberek.

    Ami engem illet, volt már olyan, hogy azért haladtam direkt gyorsan egy könyvvel, mert kíváncsi voltam rá. Tudni akartam mi történik, majd’ lerágtam a tíz körmöm, a Harry Potter 7 klasszikusan olyan volt.

    Szerintem a legtöbben, akik gyorsan olvasnak, pont a kíváncsiság miatt teszik, mert tudni akarják, hogy mi történik, nem pedig a nagyzolási kedv miatt.

    1. lehet, de én nem olvasok azért gyorsan, mert kíváncsi vagyok (jó példa most erre az Inferno, mert k*rva kíváncsi vagyok a rejtélyre, de ettől nem fogok átsiklani az egészen), és hát mindenki magából indul ki, ezért nem is írtam a posztba.
      azt viszont tényleg kihagytam, hogy nem mindenkinek egyforma az olvasási sebessége. Valakinek megszokott, hogy gyorsan tud olvasni, és mindenféle megszakítás nélkül egy ültömben el tud olvasni egy 200 oldalas könyvet, de pl. nekem 20 percenként szünetet kell tartanom, míg kicsit átgondolom, mit is olvastam és üllepedik a sztori. Lényeg az, hogy mindenki úgy olvasson, ahogy jól esik neki, és ne azért gyorsan, mert több könyvvel akar felvágni.

  3. A gyorsolvasásnál van sokkal rosszabb is szerintem, amikor valaki csak úgy átfutja a könyvet, mert szeretne magának bizonyítani, hogy mennyire gyorsan képes “elolvasni” valamit (még akkor is, ha így elveszti a könyv minden értékét). Persze azt bevallom, hogy nekem is volt már olyan, hogy elkezdtem egy könyvet, ami tényleg nagyon nem tetszett, de ha már elkezdtem, akkor tudni szerettem volna a végét, ezért a felétől kezdve csak gyorsan átfutottam a történéseket. Olyan viszont sosem szeretnék lenni, aki minden könyvön csak átszalad, és nem élvezi ki a neki tetsző részeket sem.

    1. Én a Csontvárossal voltam úgy, hogy nem tetszett, rossz volt olvasni is, de kíváncsi voltam a végére. Viszont ahelyett, hogy beleolvastam volna a végébe, megnéztem a spoilereket molyon, és tudtam mindent, nem húztam az időt a bele-beleolvasással.

  4. Én alapvetően egyetértek veled. Én akkor olvasok gyorsan, amikor annyira izgalmas a könyv, hogy észrevétlenül gyorsabban olvasok, mert fel vagyok pörögve, de ez nem tudatos. A másik eset, amikor gyorsan olvasok, amikor egy tankönyvet olvasok, és olyan résznél tartok, ami nem alapvető fontosságú, nem kell szó szerint megtanulni, nem definíció, de segít abban, hogy megértsem az anyagot (viszont tényleg elég átolvasni).
    Én is szeretek nyugisan, lassabban olvasni, mert így jobban átérzem, átélem, megélem az egészet, szeretem megrágni a szavakat, főleg, ha egy regényt olvasok. Ha egy középkorban játszódó regényt olvasok, akkor egy középkori városi utcában, házban akarok “lenni”, és néha bizony többet kell elképzelni, mint ami le van írva, nekem ez így hatásos, így érzem a magaménak. Vagy amikor történelmet tanultam, akkor is az adott században akartam érezni magam, elképzelni a városokat, az öltözéket, az embereket – nem csak száraz adatként kezelni, hogy pl. 1567-ben ez és ez történt. Hanem beleélni magam, mintha ott lennék. Ehhez meg idő kell.
    Illetve ha lassabban olvas az ember, jobban tudom ízlelgetni a szavakat, jobban tudok értelmezni, jobban bele tudom élni magam.
    Ahhoz, hogy a hangulata átjöjjön a könyvnek, szerintem mindez kell.
    Ráadásul én olyan vagyok, hogy ha találok valamit a könyvben, akkor szeretek utánanézni – pl. egy várost megnézek a térképen, hogy hol van, ha egy ismeretlen szót találok, akkor rákeresek neten (pl. egy 18. századi regényben sok ilyen lehet), vagy ha egy festményről van szó…Legutóbb egy 70 oldalas kis könyvet olvastam a budapesti temetőkről – napokig, mert nem volt minden említett sírról kép benne, és ezeket megkerestem neten, vagy nem volt minden személy neve ismerős, és utána akartam nézni:) Szóval nekem bizony sokáig tart elolvasni egy könyvet:)
    Regényt persze nem mindig, ott csak pár dolgot kell megnézni a legtöbbször, de ha egy ismeretterjesztő (nem feltétlenül tudományos) könyvet olvasok, akkor bizony az internet nagy segítség (vagy más könyvek), ez meg lassítja az olvasást.
    A gyorsolvasásnak tehát szerintem sok értelme nincs. Inkább lassabban, de akkor jobban megértem, jobban megmarad bennem a tartalom, a hangulat….
    Pl. az Árvácska életem egyik első szépirodalmi olvasmányélménye volt (nem számítva az addigi gyerekverseket, meséket), több, mint 10 éve olvastam egyetlen egyszer (és azóta sem), de máig emlékszem a hangulatára, és a saját hangulatomra, ahogy az a regény rám hatott, amit éreztem bizonyos részek olvasása közben.

    1. Igen, teljes mértékben igazad van. Egyébként most tényleg nem a tankönyvekre értettem, a tanulás az egészen más dolog, mint az olvasás. Azt pedig, hogy akaratlanul is gyorsan olvasol, az sem baj, régebben én is így voltam vele, de most már megtanultam megrágni a könyveket. Sőt, azt figyeltem meg, hogy azt a könyvet olvasom gyorsan, ami nem tetszik, h minél előbb a végére érjek, mert azért arra kíváncsi vagyok :D
      És teljesen természetes, hogy az első olvasási élményed ilyen nagy hatással volt rád, én is emlékszem az én első könyveimre, pedig már eltelt majdnem 15 év azóta :)

  5. Én sohasem tudatosan, de mindig gyorsan olvasok. Egyesek szerint ilyesztő módon..de engem különösebben nem zavar. De ezt nem bizonyításból vagy miből csinálom, csak egyszerűen nem tudok máshogy olvasni. Ezen lehet valahogy ,,segíteni”?:)

A VÉLEMÉNYED NE TARTSD MAGADBAN!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s