Natascha Kampusch: 3096 nap

natascha-kampusch-3096-napMEGJELENÉS: 2010
OLDALSZÁM: 262 oldal
KIADÓ: Scolar

1998. március 2-án az iskolába vezető úton a tízéves Natascha Kampuscht az akkor 35 éves, állástalan híradástechnikus, Wolfgang Priklopil egy fehér furgonba tuszkolta. Órákkal később az elrabolt kislány lepedőbe csavarva egy sötét pincében találta magát. Nyolc év múlva szabadult ki, a gyerekkora fogságban telt el. A 3096 napban Natascha először meséli el hihetetlen történetét: nehéz gyermekkorát, hogy mi történt pontosan elrablásának napján, hosszan tartó rabságát az öt négyzetméteres pincében, valamint a mentális és fizikai megaláztatásokat, amelyeket elrablója, Wolfgang Priklopil okozott neki. A 3096 nap valójában az emberi lélek diadalának története. Natascha a majdnem elviselhetetlen kilátástalanság helyzetében is lassan megtanulta, hogyan manipulálja fogva tartóját. Megtudjuk azt is, hogy az esélytelenséggel szembeszállva hogyan próbált kiszabadulni a fogságból.

A könyvet, melyet már a megjelenése óta szerettem volna kézbe venni, most végre elolvashattam, és nem szándékosan a filmes változat premierjére tartogattam, csupán a véletlen hozta így. És nem kellett csalódnom benne, annak ellenére sem, hogy már volt összehasonlítási alapom, ugyanis pár éve már olvastam egy róla és az elrablásáról szóló könyvet, így lényegében nem sok új információt tudott nekem nyújtani. Pontosabban mégis – megtudhattuk az ő érzéseit és gondolatait a családjáról, az elrablójáról, a fogságáról, a szabadulást követő felhajtásról, mindenről, kivétel persze Natascha és Prikopil között történő szexuális viszonyt, melyről nemrég egy interjúban számolt be. Tulajdonképpen bárki, aki kicsit mögé látott az ügynek, sejthette, hogy valójában szexuális bántalmazás is történt, de míg Natascha meg nem erősítette, addig csak találgatások folytak.

Nem mindennapi dolog a Kampusch-ügy, ahogy nem mindennapi ember Natascha sem. Tulajdonképpen én az egész olvasás alatt rácsodálkoztam erre a lányra, hogy mennyire okos, erős, kitartó – valljuk be, nem minden gyerek lett volna képes ezeket a dolgokat átvészelni, melyet Natascha átélt. Fejet hajtok előtte, és az előtt is, ahogy az egész szituációt kezelte a szabadulás után – nem áldozatként viselkedett, nem úgy, ahogy elvárták volna tőle, hanem önmaga maradt, hű elveihez és világnézetéhez, amiért oly sokáig küzdött. És ezzel persze magára haragította a közvéleményt, mely úgy tekintett erre a bűntényre, mint magára a pokolra, így elfedve ezzel más súlyos dolgokat, melyek nap mint nap történnek a földön.

Natascha nagyon jól átlátta a világot és a saját helyzetét. A Stockholm-szindróma fogalmát is a kezdetektől fogva elutasította. Szerinte Prikopil nem volt egy velejéig romlott ember, ahogy senki sem az, ilyen csak a mesékben meg a szappanoperákban létezik. Senki sem fekete vagy fehér, mindenkiben rejtőznek jó és rossz dolgok, csak szeretnénk így látni a világot, mert így könnyebb megkülönböztetni a jót a rossztól. Prikopilnak is voltak jó tulajdonságai, bár nem emiatt “védte” őt Natascha. Ugyanis gondoljunk bele: 8 és fél évig senkivel az ég világon nincs kontaktusunk, csak egy emberrel, a fogvatartónkkal. Bármennyire is próbáljuk őt gyűlölni, mégis csak ő az egyetlen társaságunk, akivel beszélhetünk néha. Tőle függ mindenünk. Így akaratlanul is kialakul egy láthatatlan kapocs és a tettes iránti aggódás. Ez történt Nataschával is, akit megbélyegeztek Stockholm-szindrómával, csak azért, mert nem volt hajlandó a minden gonoszság megtestesítőjeként kikiáltani a férfit.

Egy rendkívül tanulságos pszichológiai könyvvel állunk szemben: Natascha mindent tud és elmond az eset pszichológiai hátteréről. Ezzel a könyvvel szeretne pontot tenni az ügy végére, lezárni magában a borzalmakat, melyeket átélt. Az írás terápia, és ezt ő is jól tudta, mikor megírta történetét.

ÉRTÉKELÉSEMalmaalmaalmaalma

Reklámok

2 thoughts on “Natascha Kampusch: 3096 nap

  1. Hm, meghoztad a kedvem a könyvhöz. Ez engem is érdekelt már korábban is, csak aztán teljesen kiment a fejemből. Ha megvan a könyvtárban fel is veszem majd az előjegyzést.

    1. Örülök neki :) sztem tetszene is neked. amúgy mondtam már, h a szex és tandíjt na meg a tökéletes kémiát a te könyvkritikád hatására olvastam el?

A VÉLEMÉNYED NE TARTSD MAGADBAN!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s